Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége
203 föld államai s azok jogai akkor állnak fon teljes erejökben s épségükben, midőn az isteni parancsoknak engedelmeskednek.“ 2) 6. Lényeges az államra nézve a jogi függetlenség; nem szabad az államban korlátlan önvédelmi jognak léteznie, legfőbb hatalmi szavának nem állhat ellen semmi más joghatályú állítás, az ő területén más hatalom nem parancsolhat. E jogi függetlenség azonban nem zárja ki a sokféle erkölcsi függést; mert ilyen létezik mindig és többféle irányban. l) A törvényhozónak azon „öntudattal kell birnia, hogy soha sem áll egészen független téren ott sem, hol egyedül csak saját akarata szerént járhat el; a fenálló viszonyok, az erkölcsök, a nemzet szelleme mindenütt láthatatlanul határokat szabnak neki. 2) Azon bűntények, melyek külsőleg ilyenekül tekinthetők, a világi büntetőhatalom alá tartozhatnak ; azonban, mennyire szükséges oda tartozniok, szorosan meg nem határozható ; mert ez attól függ, milyen valamely népnél a vallás, műveltség, erkölcsösség és jogérzet foka. 3) Az államhatalom hatálya az erkölcsösség megvédésében semmikép sem vitatható el,4) „azonban korlátozva van már az által, hogy az erkölcs végindokára, a lelkiismeretre és érzületre kényszereszközeivel nem hathat; erre leginkább a szabad önmeggyőződésen és megismerésen alapuló, az erkölcsiség által vezérelt önelhatározás bir befolyással, e megismerést pedig csupán a szellemi eszközök, tehát az erkölcs és a vallás hozzák létre, s az egyház ápolja. Ebből következik, hogy az állam tisztán erkölcsi tényeket, ha egyszersmind nem jogi kötelmek, büntetés terhe alatt nem parancsolhat, mert épen ezen kényszer által ama cselekedetek erkölcsi jellegét és érdemét rontaná le.“ 5) Erkölcsileg bizonyára minden állam sok tekintetben az őt környező égalji, földrajzi, kereskedelmi, ipari, gazdászati, tudományos viszonyoktól s életföltételektöl, a tartományok, kerületek és néptörzsek tulajdonaitól, a szomszéd államok fejlettsége-, az azokkal kötött egyességektöl s az általános műveltség 2) Bér u. ep. 256. c. 1. p. 462. ') Beidtel Das canonische Recht 23. s. k. 55. 1. 2) Walter Naturrecht und Politik 390. §. 363. 1. 8) U. o 415. §. 392. 1. 4) Pignatelli Consult, can. t. 11. Cons. 56. p. 112. 113. n. 11—21 6) W a 1 t e r i. h. 447. §. 428. 429. 1.
