Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta
» lás tekintetében szükségkép veszélyes színben tüntette föl. Kissé módosított, lényegtelen helyeken kibővített körülírása volt ez a hűségeskünek, mely ellen 1662. dec. 29. a lőveni hittudományi kar azon véleményét nyilvánítá, hogy tágabb körű engedelmességet igér, mint minőt a világi fejedelmek követelhetnek és az alattvalók teljesíthetnek, és hogy sok olyast foglal magában, mi a tiszta kath. hittel össze nem fér. A nyilatkozvány alá írottak Londonból, 1665. febr. 5. levélben a brüsseli pápai követnél közelebbi fölvilágosítást kértek, miközben a löveni kart is okai bővebb kifejtésére szólíták föl. Azonban, mint előre tudhatták, feleletet nem kaptak. ’) A katholikusok növekvő üldöztetése s az 1673. hiteskü megállapítása, 2) mely az átlényegiilósről szóló hitcikkely tagadását és a királyok egyházi felsöbbségének elismerését követelte, megmutatták, hogy az olyan nyilatkozványok, milyen ez alájegyzettek fölirata volt, mitsem eredményeztek, dacára az alantomban katholikus hitre tért király minden rokonszenvének. 3) III. Vilmos, Anna és I. György 4) alatt a büntetési határozatok egész sora látott napvilágot a katholikusok, mint ilyenek, sőt minden tekintet nélkül azok ellen is, kik gallikán tannak hódoltak ; jóllehet egy veszélyes összeesküvés sem fordult többé elé. Hogy XI. Ince csak evangéliumi eszközökkel igyekezett Angolországban a kath. vallást visszaállítni, a protestánsok is elismerik. 5) 19. A középkori jog érvényét a XVI. századi zsinatok ép- úgy, mint a pápák föltételezték, és pedig nem csak a , V. lateráni zsinat, mely II. Gyula alatt a harmadik ülésben egy világi büntetésekkel fenyegető1 ) hatarozványt bocsátott ki Franciaország ellen, és X. Leo alatt mogujítá VIII. Bonifác „Unam sanctam1- kezdetű bulláját, 2) hanem a tridenti zsinat is, mely egyrészt egészen az egyházi törvénykönyvre támaszkodik, másrészt régibb zsinatok ■) Car r ii. P. Y. c. 12. n. 02. 63. p. 209. 210. 2) V. ö. Ranke Engl, (leseit. IV. 422 — 421. I. 8) Ranke u. o. 363. 1 kk. 4) R i nte 1 i. h. 40. 41. 1. 5) Ranke i. b. V. köt. 482. 1. ') Bossuet Defens. L. IV. c. 11. p. 359. 2) Const. Pastor aeternus (L. Sepi. c. 1. de Concil. III. 7 Hard- IX. 1830). Natalis Alexander Hist, eccles. Saec. XIII. et XIV. Diss- IX. art. 7. n. 3. p. 350. — 169 —
