Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta
153 általános véleménye szeréut már ebből is az angol koronára va igények elvesztése és a neki tett eskü kötelező erejének megszűnése következett;9) a bulla világosan ugyanezen következményeket vonja le. A régi jog érvényességét szabad, sőt kötelessége volt a pápának feltételeznie, annál is inkább, miután semmi illetékes tekintély, még VIII. Henrik s még kevésbbé elődje Mária sem szüntette azt meg, és az egész kath. világban e fölött általános véleményegység uralkodott, amint azt azon kori irók műveiből láthatjuk. A bulla, miután az e nemű korábbiaktól nem különbözik s velük a szükséges kellékekben megegyezik, egészen a kath. jogtan szabályai szerént volt szerkesztve. 8. Ez még nem elég — V. Pius „rajongásában nem átallott orgyilkosokat fogadni a királynő ellen.“ *) Rettenetes vád egy minden katholikus által szentnek tisztelt, minden tekintetben nemeslelkű 2) pápa ellen ! Mivel okadatolják ezt ? Egy II. Fülöp- höz intézett levelével, melyben ennek Ridolfi Róbert nevű olaszt ajál, „ki az Isten dicsőségét, a kereszténység hasznát nem kevéssé érdeklő fontos dolgokat fog vele közölni,“3) a kit ennélfogva a király bizalmával megajándékozhat és kinek a terve kiviteléhez szükséges eszközöket kezébe adhatja. Hogy miben állott e terv, azt a levél nem mondja, s hogy a fontos dolgok alatt orgyilkosság értendő, az nincs bebizonyítva. Azt sem tudhatjuk, vájjon Ridolfi a pápának és a spanyol királynak ugyanazt mondotta-e, ott nem általánosságban beszélt-e tervéről, mig itt részleteit is kifejté, meddig és mire volt a pápátői fölhatalmazva. Azonban miért felejtik ki a vádból, hogy első sorban a szerencsétlen Stuart Mária kiszabadításáról volt szó, a ki nemcsak a katolikusok, de sok angol protestáns 4) szemében is törvényes királynő volt? Miért marad említetten, hogy Angolországban akkor még tekintélyes kath. párt létezett, mely 1569. nov. az északi grófságokban fölkelést szervezett és a norfolki herceget akará élére állí9) Gosselin II ií80 1. kk. 346. kk. *) H u b e r 50 1. Nemkülönben D ö 11 i n g e r i. h. (a honnan valószínűleg Huber anyagát vette.) 2) Gachard Correspondance de Philippe II t. II, p. LVI. seq. V. Pius szentségének bebizonyítására több érvet hoz föl. 3) H u b e r 51. 1. 4) Ranke Englische Geschichte Berlin 1859, I. k. 376. 1.