Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta
154 tani, mely később is — dacára a sok kivégeztetés- és száműzetésnek — oly jelentékeny volt, hogy London Erzsébet halálakor még 40,000 katli. lakost számlált.* 5) Miért hallgatják el, hogy a két vallás élethalálra való harcában a katli. angoloknak Erzsébet nyomasztó igája ellen spanyol segélylyel támogatott fölkelése legalább is époly jogos volt, mint az Angolország által huzamosan szított németalföldi lázadás Spanyolország ellen, a miért lí. Fülöpnek elég oka volt Erzsébetet haddal megtámadni ? Vájjon az angol katolikusoknak az Erzsébet elleni fölkelési kísérletre nem volt-e legalább is annyi okuk, mint a görögöknek Törökország, a lengyeleknek Oroszország ellen, miután Erzsébet őket legszentebb jogaikban sértette? 9. I)e lássuk e dolgot részleteiben. A dorenci származású Kidolfi Róbert, ki Angolországban élt, 1571. ápr.-ban a fogva tartott Stuart Mária királynőtől megbízást nyert, hogy a pápa- s a spanyol királynál működjék közre kiszabadít tatásán. ’) V. Pilis, ki e megszabadítást annyira szivén hordá, hogy érte a templomok kelyheit, sőt saját ruháját is odaadta volna s minden áldozatra kész volt, -) érdeklődéssel fogadta a követet, ki, mint látszott az angolországi ügyek helyzetével meglehetősen tisztában volt ; ezen érdeklődéséről tanúskodó irattal elküldé öt Fülöp királyhoz. 3) Ridolfi 1571. jun. 28. érkezett Madridba, megismertette a királylyal Mária királynő szenvedéseit és támogatást kért tőle Norfolk herceg számára, ki férjéül volt kiszemelve, valamint ennek barátai számára, kik aug. vagy szept. hóban az ő javára felkelni készültek. 4) Mindenek előtt a királyi foglyot akarták megszabadítani ; ennek megkönnyítésére álnok vetélytársát, Erzsébetet, valamely mezei birtokán tanácsosaival együtt elfogni s személyét mindenesetre hatalmokba keríteni volt szándékuk; de őt meg is gyilkolni csak a legvégsőbb szükségben.'') A zsarnok királynő- s kíséretének, fegyveres és harckész csapatokkal való 5) U. o. 372. 375. 501. 1. *) Gachard Correspondauce de Philippe U. t. II Í80 seq. -) F a 1 1 o u X op. cit. Hauke Eugl. Gesell. I. köt. 349. 1 :l) Migaet Hist, de Marie Stuart t. II App. p. 428. *) G a c h a r d 1. c. p. 185. 186. 5) L a b a n o f f III 221.
