Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta

152

szerződéseket is kötöttek a hatalmas fejedelemmel, jóllehet ke- vésbbé hatalmassal szemben ez Ítéletet felhasználták volna.2) VI. Ede alatt a Protestantismus Angolországban nagymérvű kiterjedést nyert; Máriának (1553—1558) a katholicismus visszaállítására irányzott törekvéseit a prot. Erzsébet hosszú uralkodása (1558— 1603) ellensúlyozd. Erzsébet nemcsak protestáns volt, hanem még üldözte is a katholikusokat ;3) mint VIII. Heurik- és Boleyn Annának a törvényes királyné, Katalin életében született leányuk az összes kath. világ előtt törvénytelen volt ; törvényes királyné tekintélyében csak Stuart Mária állott, 4) ki Vili. Henrik testvérétől, Margit-, IV. Jakab skót király nejétől született ős ki fellázadt alattvalóitól kényszerítve 15G8. unokatestvéréhez, Erzsébethez menekült, kinél vendégszerető fogadtatás helyett kemény fogság és kínos halál várt rá. V. Pius Erzsébet ellen 1570. febr. 25. Regnans in excelsis 5) bulláját bocsátá ki, melyet már 1563. követelt néhány angol püspök és a lőweni hittudósok,6) sőt néhány fejedelem is tanácsolt, nevezetesen az 1558. elhalt Mária királyné férje, II. Fülöp spanyol király.7) A pápa támaszkodva kötelmére, melynélfogva az egyedül igaz egyház híveit a romlás veszélyétől óvnia s az elszakadtakat büntetnie kelle, nemkülönben fensőbb hatalmára, Erzsébetet, ki azelőtt, Mária alatt kath. érzületet színlelt, később azonban az álarcot elveté, eretneknek, az eretnekség pártfogójának és oltalmazójának nyilvánítá, s mint olyat, ki egyházfenyítékbe ütközött, Krisztus testének közösségéből kizárá.8) Nemcsak az angolországi, hanem az összes európai katholikusok

2) Blanchi 1. c. n. 2 p. 687.

а) Raynald. a. 1569 n. 1-10.

4) V. ö. J o h. L esi a e u s (Kp. Rossensis) De titulo et jure serenissimae principis Mariae -Scotorum reginae, quo regni Angliáé successionem sib

uste vindicat. Rhemis 1581.

б) Nem pedig in ecclesiis, mint ez Hube r-nél az 50. lapon előfordul, kinek szemében a bulla szintén szálka. Behatóbban tárgyalja ezt Schulte I. köt. 33 és kk. lap. 20. sz. A bulla található Bullar. Rom. t. IV. P. III p. 98 V. ö. Sentis 1. c. c 24 p. 165.

6) P al la vi c. Hist. Cone. Trid. L. XXI. c. 7 n. 4 seq.

’) S p o n d a n. annal, a. 1569 n. 8 9. Bzov. h. a. n. 30.

”) declaramus praedictam Elisabeth, haereticam et haereticorum fautricem, eique adhaerentes in praedictis anathematis sententiam incur- risseesseque a Christi corporis unitate praecisos.