Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XII. Az egyház és a vallásszabadság
142 lás- és gondolatszabadságot, úgy a sajtószabadságot, nemkülönben azon állítólagos jogot is kárhoztatni, melynélfogva minden képzelhető véleményt szó és irás utján nyilván lehet hirdetni ; azon föltétien tanítás- és sajtószabadság s ama szabadalom miatt, melynélfogva a tévelyt bármely alakban lehessen a tömeg közé szórni, mi által nem egy kormány jutott tönkre, számtalan ember lón félrevezetve, miből leirhatlan zavarok és pusztítások származtak. 1C) Korunk e mérget hasznos gyógyszernek tartja, s a méreg gyilkos hatása ezáltal csak nyer erejében. Azonban a bölcseség meg is találandja majd igazolását elvakított gyermekei előtt. 30. De térjünk vissza felvilágosodott és szabadelvűségében fölülmulhatlan ellenfelünkhöz. 0 azon véleményben van, hogy a modern állam szabadsága nem fér össze a (bajor konkordátumban) megállapított egyezményekkel, hogy fölségi jogai e szerződés következtében vita tárgyaivá lettek, s hogy csak igaz marad, bármit beszéljen is egy sötét ultramontán, miszerént a kúria panaszai a bajor alkotmányt illetőleg első sorban a politikai szabadság ellen voltak irányozva. Fölséges ! Persze a modern állam nagyon is .Proteus természetű ; miért nem használta inkább e szót „jogállam“? Ha Huber felfogása szerént azon állam modern, melynek célja az egyházellenes szabadelvűség valósítása, mely azt — és pedig nagyobbára — már valósította, nincs kétség, hogy „szabadalmai,“ melyek mindenféle tévelynek kedveznek, nem férnek meg amaz „egyezményekkel,“ de a kath. egyházzal, a positiv kereszténységgel, a kér. állam eszméjével sem ; ebben ellenfelemnek tökéletesen igaza van. Az állam fölségi jogainak lényegét, miután azt más téren önkényt Máldozta, úgy látszik csak az udvari kanonisták s a múlt századbeli jogtudósok által faragott jura majestatica in sacra-, s az egyházi élet minden mozzanatának a vallási rendelvény útmutatása és cikkelyei szerénti gyámság alá vételében találhatja. A politikai szabadságot, mint ilyent, a panaszok egy szóval sem érintik, csak az egyház által kárhoztatott elveket támadják meg, melyekkel amazt beburkolni törekedtek; az egyház mindenkinek megengedi a politikai szabadság élvezését, melyet azonban ép napjainkban igyekszik az 16 16) Beidtel das canon. Recht 654 1. — Schulte I 39 1. VII.
