Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XII. Az egyház és a vallásszabadság

142 lás- és gondolatszabadságot, úgy a sajtószabadságot, nemkülön­ben azon állítólagos jogot is kárhoztatni, melynélfogva minden képzelhető véleményt szó és irás utján nyilván lehet hirdetni ; azon föltétien tanítás- és sajtószabadság s ama szabadalom miatt, melynélfogva a tévelyt bármely alakban lehessen a tömeg közé szórni, mi által nem egy kormány jutott tönkre, számtalan ember lón félrevezetve, miből leirhatlan zavarok és pusztítások származ­tak. 1C) Korunk e mérget hasznos gyógyszernek tartja, s a méreg gyilkos hatása ezáltal csak nyer erejében. Azonban a bölcseség meg is találandja majd igazolását elvakított gyermekei előtt. 30. De térjünk vissza felvilágosodott és szabadelvűségében fölülmulhatlan ellenfelünkhöz. 0 azon véleményben van, hogy a modern állam szabadsága nem fér össze a (bajor konkordá­tumban) megállapított egyezményekkel, hogy fölségi jogai e szer­ződés következtében vita tárgyaivá lettek, s hogy csak igaz ma­rad, bármit beszéljen is egy sötét ultramontán, miszerént a kú­ria panaszai a bajor alkotmányt illetőleg első sorban a politi­kai szabadság ellen voltak irányozva. Fölséges ! Persze a mo­dern állam nagyon is .Proteus természetű ; miért nem használta inkább e szót „jogállam“? Ha Huber felfogása szerént azon állam modern, melynek célja az egyházellenes szabadelvűség való­sítása, mely azt — és pedig nagyobbára — már valósította, nincs kétség, hogy „szabadalmai,“ melyek mindenféle tévelynek kedvez­nek, nem férnek meg amaz „egyezményekkel,“ de a kath. egyház­zal, a positiv kereszténységgel, a kér. állam eszméjével sem ; ebben ellenfelemnek tökéletesen igaza van. Az állam fölségi jogainak lényegét, miután azt más téren önkényt Máldozta, úgy látszik csak az udvari kanonisták s a múlt századbeli jogtudósok által fara­gott jura majestatica in sacra-, s az egyházi élet minden mozzana­tának a vallási rendelvény útmutatása és cikkelyei szerénti gyám­ság alá vételében találhatja. A politikai szabadságot, mint ilyent, a panaszok egy szóval sem érintik, csak az egyház által kárhoztatott elveket támadják meg, melyekkel amazt bebur­kolni törekedtek; az egyház mindenkinek megengedi a politikai szabadság élvezését, melyet azonban ép napjainkban igyekszik az 16 16) Beidtel das canon. Recht 654 1. — Schulte I 39 1. VII.

Next

/
Thumbnails
Contents