Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XII. Az egyház és a vallásszabadság
143 ellentábor a katholikusoktól elvonni, sőt ha lehet őket attól minél előbb megfosztani. 31. A bajor vallási rendelvényhez egészen hasonló aggályokat keltett már előbb az 1814. francia charte, mely mindenkinek egyenlő vallási szabadságot és minden hitvallás részére egyenlő védelmet biztosított, jóllehet a kath. vallást államvallásnak mondotta ki.J) Nem volt itt szó nemkatholikus vallásfelekezetek tűréséről,2) hanem egyenlő szabadságról, egyenlő védelemről; aggály támadt srziránt, hogy a katholikusok az alkotmányi eskü által az isteni és egyházi törvények megvetésére köte- leztetnek, és a kath. vallásnak államvallássá történt felemelése a többi felekezet egyenjogúsítása folytán csak szemfényvesztés. — De tény, hogy a sz.-szék megnyugtatva érzé magát, midőn Blacas d’ Aulps gróf, a király követe XVIII. Lajos nevében 1817. jul. 15. ünnepélyesen és Írásban kijelenté, hogy a kath. vallásnak államvallássá történt kijelentése után más franciaországi hitfelekezetek híveinek is vallásuk szabad gyakorlatát meg kellett engedni, még pedig az alkotmány és a király alkotmányos esküje értelmében ; de hogy ezen eskü az egyháznak sem hitágazatait, sem törvényeit nem fogja sérteni, miután csak arra vonatkozik, a mi a polgári hatáskör keretébe vág; hogy abból alattvalóira nem háro- molhatnak olyas kötelmek, melyek Isten s az egyház törvényeibe ütköznek,s) 1817. jul. 26. allocutiójában VII Pius ezt mint teljesen megnyugtató nyilatkozatot idézi.4) Ugyané uyilatkozat a bajorok által 1818 kiadott, de később visszavont nyilatkozattal kapcsolatban Don Castillo y Ayensa spanyol követ által Madridba 5) küldetett, és onnan 1845 márc. 29. ugyanolyan küldetett vissza XVI. Gergelynek.6) Hivatkozva a követnek 1817 jul. 15. tett nyilatkozatára, VIII. Pius 1830 szept. 29. a párizsi érseknek meg’) Charte 1814 art. V: Chacun professe sa réligion avec une égale liberté et obtient pour son culte la même protection, art. VI: Cependant la religion catolique, apostolique et romaine est la religion de l’état, art. VII : Les ministres de la religion catholique, apostolique et romaine et ceux des autres cultes chrétiens recevront seuls les traitements du trésor royal. 2) Huber 73. 74 1. 8) Ugyanez áll a Bullar. Rom. Cont. t. XIV. p. 377. lapon. 4) ib. p. 362. 363 — a pápa a tartalom magvát ismétli. 6) Castilllo y Ayensa Hist. vol. II c. 11 p. 308—313. 6) Castillo 1. c. Apend. n. 53. Anejo 3 p. 221. Archiv. XIV k.249. 250 1.
