Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XII. Az egyház és a vallásszabadság
110 zárköve az Istenbe vetett hit s a lélek halhatatlansága.5) Az alapföltétel, mely valamely vallási társulat elismertetéséhez megki- vántatik: tisztelet Isten, hűség az állam irányában s erkölcsileg jó érzelmek becsepegtetése ; 6) a legtöbb állam téteményes joga e részben is különbséget tesz hitvallások és hitfelekezetek között, s a meglehetősen tágas érteményhen vett lelkismereti szabadságnak a tanítás, istenitisztelet és szervezet tekintetében7) korlátokat szab; oly tanok, melyek a tulajdonjoggal, erkölcsiséggel s a személyes szabadsággal ellenkeznek, a polgári kötelességek megtagadását eredményezik, vagy a társadalmi viszonyok teljes felforgatását célozzák, úgyszintén erkölcstelen elemekkel vegyes isteni tiszteletek, és az állam alkotmányát s törvényeit érvényükben veszélylyel fenyegető vallási szervezetek a vallásszabadság alól kivételt szenvednek.8) 12. Igen tanulságos esemény adta elő magát nem rég Olaszországban. Palermoban bizonyos G. B. Ceraulo tanár a fegyrendőr- ség törvényszéke elé tanúskodás végett megidéztetvén vonakodott a törvény által előirt tanúbizonysági esküt letenni, mert mint atheista s materialista, lelkiismeretének egyenes szava ellenére istenségre nem hivatkozhatik. A törvényszék nem fogadta el e kifogást és további eljárást rendelt el ellene. Ellenkezőleg, Vergara nevű lovagnak, a ki szintén, mivel saját szavai szerént vallást nem ismer, megtagadta az esküt, békét hagyott az esküdtszék, lemondván tanúbizonyságáról. Ez azután sokféle hírlapi cikket és röpiratot eredményezett, melyekben a kérdés : megtartassák vagy eltöröltessék-e az eskü — több oldalról meghányatott; nagyobb részüket az említett Ceraulo jegyzetekkel kisérve ki is adta. *) Hangsúlyozták : a lelkiismeretszabadság jogot ad minden eskü megtagadására, miután magában foglalja a jogot, egy hithez vagy hitvalláshoz sem tartozni; 2) lehet az ember hiteles tanú, ha állí5) Wa lte r i. h. 498. §. 498. 1. “) így a porosz törv. II. R. 11. c. 13. §. ’) Kunstmann Grundzüge des vergleichenden Kirchenrechts. München 1867. 36. §. 107. 1. 8) Kun st mann i. h. 23. §. ') II giuramento nella procedura e la libertà nella coscienza. Tesi di diritto publico. Palermo 1871. '-) Ilyen a società dei liberi pensatori Italiában.