Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio

96

riárka előtt meg kelle Ígérnie, hogy többé bűbájoskodni nem fog.13) Kétségtelen tehát, hogy a babona a görögöknél ép oly erős lábon állott mint a latinoknál, sőt azoknál még nagyobb kiterjedésnek örvendett ;* 20) ők a nagyobb kihágások megtorlásával megelégedtek. Balsamon már előbb többszörös említést tesz a varázslók és boszorkányok zsinati büntetéséről ; 21) a hit ezek létezéséről, valamint a meggyőződés büntetésre méltó voltukra nézve époly általános volt, mint nyugaton, habár nem is volt a büntetés mértéke mindig ugyanaz, s nem szabtak mindegyikre halálbüntetést, mint a VI. században a bűbájos Paulinusra. 22 * 24) Ennélfogva Janus állításával szemben, ki az egész boszorkányságot a pápa ellentmondást nem tűrő tekintélye iránt való hit közvetett vagy közvetleu kifo- lyásánák bélyegezte, teljes joggal tettem fel ama kérdést: „Vájjon a szakadár görögökhez is a pápák ültették-e át a boszorkányságot?“ A boszorkányság miatti vád azok közé tartozik, melyek mint de Maistre 2S) mondja, vagy az egész emberiségnek vagy senkinek sem lobbantliatók szemére. A pápák sem a büntetést célozó rendeletökben, sem az egyesek felett hozott Ítéletükben más embereken fölül nem állottak ; ők is koruk gyermekei voltak és ennek hatása alatt álltak. Mai nap tudjuk, mily sokat ki lehet természetes okból magyarázni, mit hajdan csak természetfölöttiből véltek megfejthetőnek, mit a legfelvilágo- sodottabb férfiak is olyanoknak tulajdonítottak, a miért is a bü- bájolás bűnténye valamennyi középkori tudósnál nagy szerepet játszik. 21) Minthogy pedig a kereszténység álláspontjából, az emberekre való ördögi befolyások teljes lehetetlensége nem állítható, amennyiben a sz. irás és hagyomány értelmében ennek lehetö- gét meg kell engednünk, 25) így tehát az egyes jelenésekre vonat,9) ib. t. II. Doc. 377. p. 84. 85.

20) Számos bizonyítókkal szolgáltam „Photius“-ómban, I. K. 605. 609. 1. II. K. 261. 263. 1. III. K. 133. 674. 837. 839. 1.

21) Theodor. Balsam, in can. Trull. 61. p. 720. seep in Basil can. 83. I. p. 720. seq. II. p. 801.

22) T h eophy 1. Simocatta L. I. c. 11 p. 56. 57.

2S) De Maistre Lettres súr 1’ inquisition espagnole. Lettre II p. 53

24) R ab an Maurus de prestigiis Magor. (cf. c. 5. C. XXVI. q. 5.) Job. Saresbur. Polycrat. L. I. c. 9. seq. p. 406. seq. L. II. c. 28. p. 472. seq. G ers on de erroribus circa art. magic. I. p. 211.

25) V. ö. S h u b e r t Zaubersünden. Civiltà cattoüca 5 maggio 1866. quad. 387. p. 289—307. sk. sz.