Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

78

ótalma és pártfogása alatt munkálkodásaik- és tanácskozásaikat. ismét megkezdhették. ')

Ismét feléledt a lelkesedés, melynek varázshatását még azon körülmény is emelő, hogy a főigazgató (Karner, valamint későbben 183b-bon Szauiszló Ferenc is) az iskola iránti érdekeltségnek tettleg adván kifejezést, a rendes gyűléseken többször megjelent. ■)

tízen körülmények összehatásánál a tagok figyelmüket mi üdén irányban kiterjesztve lázas tevékenységet látszanak kifejteni. Ezen időtől fogva az iskola még eddig nem tapasztalt gyorsasággal kezdett előrehaladni egészen 1818-ig.

Már 1815-ben az idő célszerű felhasználására fordítottak kiváló ügyeimet. Az iskola nem tűrte, bogy a tagok erejűket hasztalanul pazarolják „holmi hírlapi cikkek átfordítására“, hanem minden rendelkezésére álló erőt valamely becsesebb munka létesítésére használt fel. ;t)

Az iskola eddigi rövid múltjához híven a francia irodalmat is tanúlmányozák, mit eléggé bizonyítanak Taxiiéi- Ignác *) Bossuet Jakab „Discours sur l’histoire Universelle“ munkájából; Bnziássy László La M o n nais után és Kozmái' Pál (.ieramh „Utazásaiból“ tett fordításaikkal. Kiváló tevékenységet fejtettek ki továbbá e nemű fordításaikkal Kissovics József és Nogáll János F én élőn után, Baan József, Brnukovits Béla, (‘stílen István La eo rd ai re után, Schlauch Lőrinc Signier és sokan Montaient- bert után stb.

A német irodalom sem tolt liátlérhc szorítva, minek elégséges tanúsága Sztocek József több Ízben bemutatóit

') I lg)anolt.

“) Lásd. évk. 1K'S8. ápril lilj-áti XIX r. gy.

8) „Megegyezőnk, hogy ezután a íöüis erűt, mi kiadamhí munkálatukból folniarad, valamely rendszeres, kiadlmtaodó munka áttételére tordítsuk, mire nézve salezi az. Ferenc Fliilotkeaját választók." l.ásd évk. 1845. november ít éli III. r. gy.-*) A nevek mellé helyszűke miatt nem teszsziik ki az egyházmegyét ; V. ü. különben a Függ. lí. Fej A.