Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
71 vethetem) hogy jó, tiszta és értelmes.1) A fordítás hasznáról pedig így szól: ezen sz. atya beszédeinek fordítása kétszeres nyereség: a fordítóra ugyan, hogy az egyházi szo- nokság remekeit vevőn műgondja alá, magát könnyen jeles egyházi szónokká képezheti; egyszersmind magát a Indien és honi nyelvben együtt gyakorolva, saját individuális nyelvét bővíti, szépíti. De jeles a nyereség a magyar egyházi közönségre is, mely az iskola által a jeles atyának beszédeit saját magyar nyelvén birandja, melyekben tagadhatla- nul nagy kincs rejtőzik. 2) Az eredeti dolgozatok ekkor még ritkán fordulnak elő ugyan, de a haladás jelenségeit már is feltüntetik. Azon eszme valósítására való hajlam észlelhető azokban, mely az ' iskolának létet adott, t. i. a hazai nyelvet művelni, hogy egykor az egyháznak használjanak. Farkas Károly szatmári növendékpap tudományos színezetű dolgozataiban egyszerűen minden külső ékesség nélkül ugyan, de fontos okokkal támogatva adta elő az erkölcsi kötelességek lôgszebbikét, a háladatosságol, értekezés alakjában. így az iskola alapításának évfordulóján, I8;f;t-ban (ápril 28-án) Czukovics Vince zirci növendékpap, elöiibi már tudományos késíiltségről tannskodó értekezéssel lépett föl, fejtegetvén a bölcsészet és bittudomány között fonálló viszonyt. Ezen értekezés remek példány az iskola azon időben készült munkálatai között; mert az nemcsak az ifjúkorhoz képest szélesebb körű olvasottsággal, hanem a nyelv ügyes kezelésével és egyes sikerült fordulatokkal is dicsekedik. Május 5-én mutatta be fiyarmatby dános veszprémi növendékpap a szó szoros értelmében vett theologicus müvét. Az eredeti bűnről szóló értekezése, mely későbben (Műnk. harmadik kötetében) meg is jelent, eltekintve hiányos rendszerétől válogatott nyelvezettel és alapossággal van megírva: * * ’) Figyelmezö 1817. 1. félév. 10. sz. löl. 1. *1 Ugyanott.
