Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
szerzője, mint a Fegyelmező mondja, — derék ismereteket nagy hőséggel szerzett magiinak. ') 18,51. január 12-én olvastatott lel t'sajághy Sándor az iskola volt tagjának „A gyónásról“ eredeti értekezése, mely, — mint az évkönyv mondja, oly kimerítő, hogy ily tintái erőtől lökhet várni szinte lehetetlenség. E munka, midőn a negyedik kötetben napvilágot, látott, ily kritikában részesült: Ez az egész értekezés jól elrendelt; nemes tollal vezetett, észhez és szívhez egyaránt szóló és rendszeresen végzett egész. Mester kézzel és méltósággal rajzol ta tik henne a nagy rátörő. folyvást bukdácsoló emberi gyarlóság. *) Ugyanazon évben ugyancsak Usajághy Sándor növen- dékpap, ki az iskola alapításában szerzett érdemei által nem csekély tiszteletet vívott ki a tagok között, a szellemi művelődésen jelentékenyen lendített az által is, hogy a francia irodalomból helyes, körültekintV és nemes Ízléssel kiszemelt müvek magyarítását kezdé meg. Fáradhatatlan buzgalma ji luil a többi között Chateaubriand „bitszentség- rol“ szőlő elmélkedéseinek magyarítását mutatá he tagtár- sa i nak. Alig t'sajághy franciából való fordításával hatalmas ösztönt nyújtott, a munkálkodást a ; addig mások a német irodalomra fordítva figyelmet, annak nevezetesebb termékeit kezdek a hazai nyelv helyes gyakorlása végett áthonosítani, így Koder Alajos a harmadik évet. sok német cikk magyarításával nyitá meg: 3) ezzel egyrészt megmutatta, mennyire igyekszik az iskola virágzását előmozdítani, másrészt a munkálkodásnak új ösvényt nyitott meg. Ily nemes, vonzó p>ldák hatásának tulaj lonítli itó azon üdvös ereim uiy, hogy egyesek, kik alig sajátítván el nyelvünket, már ezen idö') Afagy. 1 itera fiira.. ValbU Kigyelmjzâ. 1827. I. félév. 10. sz. tői. 1. ’) Mgyanott 1807. II. félév. 15. sz ‘20). 1. *) Iiiisil ovU. 180.1. november 10-én. III. r. gy.
