Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

A rendes gyűlések mindjárt kezdetben ily viszonyok között folytak le, miről Guzmics értesülvén csodálkozva kiált, fel: Tehát rendes üké s eket, rendes Elő­ülő a 1 a 11, re ml e s J e g y ző, és Jegyzők ön y v e t t a )• t e z a n ö ven d é k t á r s a s á g ? Mennyi reménye, s mil y szépen fejti k i g y a hazának, a m a g y a r n e ni z e t i eg y h á z n a k. ') A gyűlések kezdetén a közvetlen mult gyűlés meneté­ről a jegyző fogalmazványa olvastatik és hitelesíttetik ; to­vábbá a tudósítások és levelezések intézhetnek el. Ezt azon­nal követi a törvények felolvasása. Azután pedig az elnök által kijelölt vagy önvállalta bármily tudományossága, az iskola szellemével megegyező 2) fordított vagy eredeti mű­vek olvastatnak fel, melyeket az elnök elölegesen áttekinta) ; ha volna bennük az iskola színe elé kevésbbé való dolog, ki törli. Ezen okból senkisem olvashat az iskolában, hacsak előbb be nem jelenti az elnöknek. Először olvastatnak azon müvek, melyek a sajtó utján közrebocsátandó Munkálatok­ban“ látunk napvilágot: nehogy a késcdelmezés azok kiadá­sát hátráltassa. A felolvasott műveket az elnök bírálatra adja ki, me­lyeket, szintén a rendes gyűléseken kell bemutatni. Miután pedig senki sem állíthatja véleményét feltétlenül igaznak, a megbírált mű szerzője irhát ellenbirálatot. Mig azonban az egyes dolgozatok megbirálásánál kiki nézeteit érvényesítheti, addig az iskola kiadványainál szükséges az iskolának meg­állapított és időközben módosított itészeti szabályait elfo­gadnia. Jobb müvek az iskolában történt felolvasás és megbí­rál ás után lapokban közöltéinek azonban csak az iskola neve — fis — ') V. ö. Függ. I. Fej. ]!. XLIII sz. *) J,nsd Rmnlsz. II. A. d. s) Az elnökök ezen előleges,áttekintési jogukkal idővel teljesen megszűntek élni.

Next

/
Thumbnails
Contents