Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
64 alatt. ‘) Később Guzmics tanácsa folytán az iskola és a szerző neve alatt (idővel ismét a régi szokásra visszatértek). Végre megjegyzendő, hogy az iskola pénzért semmi körülmények között sem dolgozik. Továbbá a gyűlés hatáskörébe tartozik az iskolát bármily oldalról érdeklő ügy elintézése. b) Rendkívüli gyűlések fontos és mulasztha- tatlan ügyben tartatnak, midőn az egész iskola tudomása és beleegyezése szükséges, 2) de az idő rövidsége miatt tárgyalás alá veszik a rendes gyűlések ügyeit is, melyektől ez esetben csak annyiban különbözik, hogy nem a rendes, hanem az elnök józan belátása szerént határozott időben szoktak megtartatni. c) A Biztos sági (bizottsági) gyűlések célja kisebb fontosságú ügyek elintézése, mire nem szükséges minden tagnak véleményadása ; hét bizottsági tag is határozat- képes. 3) Ezen gyűlések először még csak a 10 tagú biztosság megalakulása után 1837-ben tartattak meg. d) Bucsúgyülés. A gyűlések mindkét félévben a próbatételekre rendelt előkészületi idő beálltával záratnak be; és második félévben a próbatétek befejeztével veszik •ismét kezdetüket. Az utolsó gyűlésen a következő évre tisztújítás intéztetik, melyet az intézettől elváló tagok búcsúszava követ, kik itt maradó testvéreiket utoljára köszöntik, és ezek viszont azokról való megemlékezésüknek utoljára adnak személyesen kifejezést. Ezt méltán az iskola legmeghatóbb jelenetei egyikének mondhatjuk ; midőn az intézet és iskola legrégibb tagjai az ') Mert az iskolában minden felolvasott munka annak tulajdona. „Végre jegyzi meg az évkönyv — figyelmeztető (az elnök) a tagokat felolvasott dolgozatuk beadására ; nom lévén senkinek joga e felöl rendelkezni, minek utána felolvasás után az Iskola sajátja lett “ Intsd. évk. 1848. március 30-án XXIX. r. gy. ,J) Ötuél több rendkívüli gyűlés ritkán szokott lenni egy iskolai 3) Lásd évk. 1842. február 27-én XVIII. r. gy. évben.
