Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
— 57 A pénztárnoki ellenőr megválasztása óta pénzt — akár helybeli, akár magánszemély, akár az elnöktől kapta azt —• az ellenőr tudta nélkül föl nem vehet; továbbá pénzt, bármily csekély összeg legyen is, nem szabad másoknak kölcsönöznie. ’) Általában csak csekély összeget tarthat magánál, mely az előre nein látott költségek födözésérc elégséges. Az alaptőkét, pedig az iskola által meghatározott helyre tartozik letenni. Szavazattöbbséggel választatik az utolsó előtti gyűlésen. 8. Nyomtatás] obbitók.2) Szék eleinte nem voltak ; mert akkor a tagoknak szándéka csak az volt, hogy sikerültebb munkálataikat nem külön kötetben, hanem egyes egyházi vagy világi folyóiratokban közöljék. ;1) l)e midőn önálló kötettel akartak a nyilvánosság terére lépni, a nyomtatási javítók elkerülhetetlenek voltak. Mikor lön tisztségük megállapítva, sehol sem említtetik: a harmadik év elején már a tisztek sorában találhatók. Feladatuk volt a Munkálatok sajtóhibáit kijavítni ; és számra nézve kettőn, majd 1845. évtől fogva négyen voltak. ') Az első nyomtatási javító egyideig egyszersmind a tárnok ellenőre volt. 9. Pénztári ellenőr, Ez először 1843-ban junius 15-én választatott. A pénztárnok működését figyelemmel kisérte; a kapott pénzt átadta a tárnoknak, a kiadandó! pedig a tárnok neki, — mit mindketten körülményesen külön könyveikben följegyeztek ; hogy számadás alkalmával az ellenőré a pénztárnokéval ') Az e tekintetűén tapasztalt visszaélésekről hasonlóan meg fogunk emlékezni, ha a pénztár kezelését tüzetesebben fogjuk tárgyalni. *) Vagyis sajtójavítók. 3) Különösen Gtizmies Izidor „Egyházi tár* című s bittudomány irodalmunkra új egot derítő folyóiratában, melyet ugyanez már 1832-ben megindított. 4) Lásd évk. 1815. márc. 2í-én. XVIII. r. gy.
