Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
58 megegyezzék. ') Az ellenőr működésének köre idővel még szigorúbban lön meghatározva. s) 10. Biztosság. Volt még a tiszti karon kívül egy tiz tagból álló állandó biztosság (kivételesen mondják bizottság-, bizottmányvagy választmánynak), mely 1837. május 20-án3) először alakult meg és a sajtó alá kerülendő beadott és megbírált munkákat vizsgálta át. A biztosság teendője 1888-ban május 24-én lön szigorúbban meghatározva, mi abban állott, hogy : ha a törvények értelmében gyűlések nem tar- tathanak, a megszaporodott dolgok folyamát intézze, rendezze, elakadni ne engedje, azok bevégzését siettesse, a kiadások, bevételek, és a példányok szétküldése fölött őrködjék.1) Ezen ügyek elintézésében a biztosság határozata csak úgy volt érvényes, ha a biztossági tagok mindnyájan jelen voltak; azonban 1842-ben törvény hozatott, hogy hétnél kevesebb biztossági tag is határozhat, és a hiányzók számát más tagokkal is lehet pótolni.5) . 1842-ben az elnök, jegyző, könyvtárnok, segéd jegyző s jelentő egyszersmind biztossági tagokká lettek.“) Így ki- sebbedett a választandó biztossági tagok száma és már 1842-ban öt, majd 1847-ben, miután más hivatalnokok is lettek biztossági tagokká, csak bárom biztossági tag választatott. A bizottmányi gyűlésen megjelenhetett bárki, de szólási joggal nem bírt.7) ') Lásd évk. 1813 junius 15-ën. XXXIII. r. gy. 2) X. ö. 11. R. VIII. Fej. A pénztár rendezése és kezelése. 3. pont. s) Az első biztossági tagok voltak: ZsihovicsFerenc,kudnyáuszky János, Minarich István, Novukovics János, Horváth László, Kolosy Antal, Spránszky Ferenc. Danteiik János, Horváth Fodra, Kádas Rudolf. Lásd évk. 1837. május 20 áll. XXXIII. r. gy. *) Lásd évk. 1838. május 24-én.XXUI. r. gy. 4. pont. 6) Lásd évk. 1842. február 27-én. XVIII. r. gy. végén. 6) Lásd évk. 1812. junius 5-én. XXX111. r. gy. ’) „Óvás tétetett, hogy senki az iskola tagjai közöl a biztosságban!
