Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
és szellemi állásáról számol, mi idővel a jegyző kötelmévé Ion, mig az elnök beszéde tárgyát a viszonyok szüksége szerént választó. Az iskola ünnepélyén alkalmi beszédet mond. Jogában áll, minden rend ellenességet, az elnöki szék tekintélyét sértő kifejezéseket roudreutasítani ') és a háromszor ok nélkül kimaradt tagot (1817 óta) az iskola beleegyezésével ennek kebeléből kizárni. s) 2. Jegyző. Azon szempontból indulva ki, hogy az utódokra nézve ép úgy hasznos, mint érdekes az iskolában lefolyó mozgalmak és események fejlődésének, valamint fenállő viszonyainak ismerete, szükségesnek tartották mindazt, ami az iskolát bármely oldalról illetné, Írásban megörökíteni. Ezen szükségnek érzete létesítő a jegyzői hivatalt. A jegyzőnek, ki rangra nézve második helyet foglal el a tiszti karban, akkor és ép úgy választatik, mint az elnök. Kötelme az egyes gyűlések tárgyait, nevezetesebb mozzanatait történelmi előadással szerkeszteni ; a szerkesztett leírást a következő gyűlésen a) a tagok előtt hitelesítés végett felolvasni, ‘) és az utódok számára készítendő évkönyvbe (melynek kezelése reá bizatik) beírni, a) mely terhes kötelme nem soká tartott. Kivételes esetben az iskola a jegyzőkönyvet pénzért íratta le; “) idővel azonban annak leírása az aljegyzőre bízatott. A jegyzőkönyv az iskolának mindig féltett kincse volt; azért ez annak szerkesztését mindig kiváló figyelemmel ki’) Lásd évk. 1848. február Ki tin. XX. r. gy. 2) Lásd évk. 1847. noveiub. 7-én. 111. r. gy. 3) Csak kivételesen történt, hogy a jegyzői jelentés a következő gyűlésig el nem készült. Lásd évk. 18111. február 2(i-án. XVII. r gy. 4) Lásd évk. 1832. april 8-án. XVI. r. gy. 6) Lásd évk. 1842. noveiub. 27-én. 111. r. gy. Lásd évk. 1844. január 6-án. XII. r. gy.
