Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

49

3. Levelező

vagy vidéki tagok, kik hazánk egyéb papnöveldéiben voltak. Kötelmük két pontban volt megállapítva : a) hogy bizonyos időre az elöülo által kiszabott J) munkát késedelem nélkül elkésztísék; b) az általuk kidolgozandó munkákat a magyar iskolának „kiváltott levelekben“ megküldjék. Munkálataik megbirálásánál a jelen nem levő vidéki tagot egy választott védő helyettesítette;2) 1837 óta havonkint tudósí- tattak az iskola állásáról és ténykedéséről. 3)

A vidéki tagok rövid idő alatt feltűnően megszaporodtak és nemcsak növendékeket, hanem áIdőzárokat s tanárokat is lehetett köztök találni. 4) 1838 után már nem találkozunk velők az évkönyvekben. Első levelező tagok voltak : Menyhárd dános esztergommegyei (Nagyszombatban) és Szép János kalocsamegyéi növendékpapok.

A vidéki tagok között helyet foglaltak az iskola volt rendes tagjai is, kik az intézetet elhagyták (már 1833-ban).

4. Pártfogó tagok.

Itt megemlítendők még azon kisebb-nagyoob állású egyházi és világi férfiak, kik akár anyagi áldozataikkal az iskola anyagi jólétét, akár erkölcsi befolyásukkal annak szellemi művelődését előmozdíták, vagy hírnevét hathatósan emelék. Ezeket majd jótevőknek, majd pártfogóknak nevezik az évkönyvek, melyekben nem egyszer fejezé ki azok iránt táplált háláját az iskola.

15. Az iskola tiszti kara.

Az iskolának, mint társulatnak, szüksége volt saját kormányára, vagyis tiszti karára, melynek feladata volt a „rendszabások“ helyes és pontos megtartása felett őrködni.

') Lásd évit. 1832. február 5-én. IX. r. gy.

'2) Lásd évit. 1837. nnvemb. 20-án. IV. r. gy.

8) Lásd évk. 1837. ápril 30-án. XXVIII. r. gy.

4) V. ti. II. II. X. Fej. II. pont.

A közp. pupni'-v. m. e. i. iskolájának története.

4