Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
no Az iskola tiszti karát, mely annak szükségletei szerént eleinte hat tagból állott, képezek az elnök, jegyző, tárnok, kétirás- jobbító és a jelentő. 1, Az elnök (kezdetben előülő, 1834-től már elnök ') név alatt fordul elő, mely még csak a hatodik évben jött hivatalos használatba *) az iskola feje, választatok az utolsó előtti gyűlésen előterjesztés nélkül titkos szavazás utján. Megválasztatásának módja kezdetben nem volt szigorúan körvonalazva. Minthogy az előülő és tagok között való bizalom gyakran egyetlen támasza a magyar gyakorló iskola boldogságának, ennek okáért az választatok előiilőnek, ki nem a megoszlásban, hanem általánosan a nagyobb rész által kívántatik azaz: az előülő * választására szükséges, hogy abban több, mint fele a „nemes tagoknak“ megegyezzen (Kendszab. III. t ik. B. e.) E törvény megalkotása, tekintve az elnök személyének fontosságát, az egyletre célszerűtlennek bizonyult be, miután határozatlansága miatt sok viszályra adott alkalmat; 3) azért 18;58-ik év jun. 29-én határozattá lön, hogy a feltélel : „több, mint fele a tagoknak“ legszorosabb értelemben vétessék, t. i. ha egygyel is több. mint fele. Az elnök, mint a tiszti kar feje és az iskolának központja, annak egy évi sorsára befolyást gyakorol. Ő ennek beleegyezésétől föltételezett hatalommal hír az egylet minden ') Lásd évk. 1834. június 1-én. XXVI. r. gy.-) Miután már az akadémia az „elnök“ kifejezést használta, az iskola is követte példáját, Szabó Imre volt az első, kit hivatalosan így említenek az évkönyvek. Lásd évk 1835. november 18-án megnyitó gyűlés. “) Már 1837-ben sok viszályra adott okot az elnökválasztás. Az eddig egyesült erővel munkálkodó testület, így szól az évkönyv - két részre oszlott ; háromszoros voksolás után sem egyik sem másik rész által választott elnök a ni egki vántató számú voksokat nem nyerhetvén, eloszlottunk.“ Lásd évk. 1837. jnn. 8-án.
