Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

48 amint valaki valamely társulat tagja lett, köteles a rend fentartása és jólét emelése végett határozatainak hódolni ; azt kívánja a dolog természete, megengedi az alapszabály helyes felfogása, sőt követeli ennek helyes és logikai értel­mezése. Ezen határozat többrendű intézkedések után ’) tör­vényileg szentesíttetett és gyakorlati alkalmazás nélkül nem maradt; mert gyakrabban volt rá eset, hogy a háromszor kellő ok nélkül elmaradó tag neve a munkálatokban ki nem nyomatott. A rendes tag bármikor használhatja szabad szól- hatási jogát, csak a kiszabott határokat túl lépni nem sza­bad; ellenkező esetben háromszoros megintés után titkos szavazás mellett (az elöljáróság tudtával) a tagok sorából kitöröltetik. A tagok időközönkint havi pénzt fizettek, mely- szokás idővel elmaradt; 1841-ben ismét életbe jött, de ké­sőbben végkép feledésbe ment. A rendes tag jogai. Minden az iskolát érdeklő tárgyról magának tudomást szerezhet ; a könyvtárt, kézira­tokat és lapokat használhatja, új indítványnyal léphet tol : a munkálatok egy példányát kapja,“) s végül neve azokban kinyomatik. 2, Tiszteletbeli tagok voltak e ház azon növendékei, kik az iskola irányában különö bnzgóságot fejtettek ki és annak pénz­tárát gyarapíták ugyan, de sem munkát nem adtak be, sem a rendes gyűléseken meg nem jelentek. 3) Ezekről még csak a 2-ik évben tétetik említés, és számuk nagyon csekély volt: 2—G között váltakozott. A hetedik évben (XXVII. r. gy.) a munkálatokból nekik kiadatni szokott példányt megtagadták. Ezen intézkedés közvetlen célja volt a rendes tagok számá­nak növelése. *) I,ásil évk. 1842. műre. 13-án XXI. r. gy. és 1817. iiovemb. III. r. gy. '*) Amint a „Munkálatok“ első folyama megjelent, minden tag egy példányt kapott. Lásd évk. 1833. márc. XXII. r. gy. a) Lásd évk. 1833. jun. 23-án. XXXIII. r. gy.

Next

/
Thumbnails
Contents