Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
Függelék
320 a’ Tiszt. Urak meggyőződve arról, hogy az academia különösen becsüli liazaliui iparkodásaikat. Egyébiránt a’ nekem juttatott ajándékért is méltóztassék Tiszt. Ur az egyesület előtt, szives köszönetemet kifejezni; ki szívességébe ajánlottan egész tisztelettel vagyok A Tisztelendő Ur' kész köteles szolgája Dr. Sebedet Ferenez, s. k. XL VII. (ínzmics Izidor baknUybóli apát sajátkezűié# irt levele a ni. e. i. iskidii elnökéhez, melyben köszönetét, mond a neki küldött III. k. munkálatért; örömmel vette azt, milyet érezni szokott mindenkor, valahányszor a fiatalság iparkodásannk gyönyörű gyümölcse lepi meg. Majd jó kivonatainak nd kifejezést, buzdít ncnikásságra, a m talani akadályok leküzdésére. Végül kiemeli, bogy jó munkák fordítása legjobb gyakorlás fiatal embernek: itt küzd ö a nyelvvel s a szókötós nehézségeivel; küzdeni kell, hogy diadalmaskodjunk. — (Eredetije a m. e. i. iskola levéltárában 1837. jan. 25 én 2-ik sz. alatt.) Tisztelendő Úr! Tisztelendő Úrnak és a’ magyar Iskolának igen becses levelét és az ajándékot, az Iskola’ munkálatának III. kötetét azon örömmel vettem, miilyent, mindenkor nagy mértékben érezek, valamikor a’ fiatalság' ipar- kodásának gyönyörű gyümölcse lep meg. — Vegye a' magyar iskola irántauii emlékéért ezennel forró bálámat, azon nem külömben forró óhajtásomnak nyilatkozásával, bogy szépen kezdett munkálatait akadály nélkül folytathassa, és a’ tökély minél - magasb tokára emelhesse; hogy azok közül, kiket most a' társas élet nemes pályán egyesít, minél többen elválva is folytassák legszebb (igyekezetüket. Akármi jeles vála- latban is adják magokat elé akadályok. Ez életünk’ viszontagságai közé tartozik. Küszködve kell törnünk a’ munka’ nehézségein át; azért íminkafáradsággal, küszködéssel összekötött az ügvekezet. Nagyobb erővel, sem miilyen a’ miénk, szembeszálni kábaság: simítni, hol nem törhetünk ; engedni, hol nem győzhetünk, az élet’ bölcseségéhez tartozik. Nem tudván különösen a’ magy. iskola’ bajait, többet nem mondhatok. Tisztelendő Urak még fenyíték alá rendelt neveudé-