Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

Kutfők

s

viszonyokra egyetlen utalást sem találtunk. E hiányokat részint a íenálló hagyomány, melyhez gyakrahhan kellett fordulnunk, részint a különböző életrajzi gyűjtemények s kivált Told y Ferenc ez irányban írt szakmunkái pótolták.

Az évkönyveknek különösen első részei a gyűlések menetét, a lefolyt eseményeket s egyéb viszonyokat hézagosait tartalmazzák; majd itt-ott nagyon is előtérbe lép a jegyző egyénisége. Ezen körülményük inig egyrészt az iskola történetírójától az évkönyvek gondos s alapos tanulmányozását, követelik, másrészt nem egy esemény-, jelenetnek vagy viszonynak kritikai megítélését oknyomozó törekvésétől tételezik föl. Későbben azonban, midőn az iskola határozata folytán a jegyző teljes tárgyilagossággal szerkesztő jelentéseit, az évkönyvek történeti becse mindinkább emelkedett ; s épen ezért a legújabban szerkesztett évkönyvek a történetirónak már sokkal nagyobb előnyöket nyújtanak, mint az előbbiek.

Eltekintve a hiányoktól ezen kútfők a legtöbb adatot szolgáltatják az iskola összes szellemi művelődésének, bel- élete minden jelenségeinek, a pénz- s könyvtár történetének jellemzésére.

2. A jegyzőkönyveken kívül forrásokul említhetők különösen az iskola belszervezetét, a könyv- és pénztár történetét illetőleg, a könyv-és péuztárnoki, továbbá a törvény- ') és levéltárnoki könyvek, melyek mig egyrészt a könyv- és pénzügyek változatos állapotával ismertetnek meg, másrészt ezen szakok fejlődésére nézve Statistik ai adatokat nyújtanak. Ezen könyveket főleg azon viszony feltüntetésére használhatjuk, mely az iskola iránya s holélete, a kiilbefn- lyás s pártfogás körül nyilvánul.

Ezen könyvekben azonkívül sok oly adatra s néhány

') A törvéiiykönyveki'31 tüzetesebben szólunk II, It. I. Fejül. li. 1. Fej.