Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

Kutfők

K ü T F 0 K.

Kútfők aliili érijük e helyűn mind azon emlékeket, melyek mipjainkig akiit- a iiagyontánylmn maradtak len, akár a/, irol t term "‘kékben vannak letéve, és a/, iskola történetére bármily tekintetben vonatkozással vannak. Midőn azonban az általunk használt kútfőket bemutatjuk, nem kell szent elől téveszteni, hogy csak azokról, szólhatunk, melyek ismelünkre jutottak, s saját egyéni fölfogásunk szerént, mint az iskola történetét érdeklők, alkalmazhatók valónak.

I. lilsö helyen kell említenünk a jegyző- vagyis évkönyveket. Itt mindjárt azon legfontosabb kérdés merül fel, mennyiben hitelesek ezen írott emlékek ? Az évkönyvek eddig öt1) kötetből állnak, és az iskola történetét az 1830-ik év május :H-ikétől napjainkig tartalmazzák. Az első évkönyv címlapján van Hudtiay Sándor hibornok s herceg-primás alapító levele; az előszót, pedig a nemzeti nyelv becséről szóló értekezés (Ihász Györgytől) képezi. Az évkönyvek eddig negyvenhárom részből állanak, melyek mindegyike az iskolának egy-egy évi történetét foglalja magában.

Az iskola egy évi történeti leírása az egy évre választott jegyző feladata ; s épen ezen körülmény oka az évkönyvek változatos jellege- s becsének. Mindjárt az első évbon nagy hiányokra akadtunk, minthogy az 1830-ik évet megelőző

') ..A magyar gyakorló iskoládnak két könyve (I8.’ll— IHts) „az egylnizirodalmi iskoládnak egy könyve (1850—1858) ; „a. magyar

egyliázírodalmi iskolá“-nak két könyve (1858—1871).