Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

03 Ivánulszy Mátyás, besztercei növendókpap. felszólalása sújtó vád volt az egyes bírálók hanyagsága és föliiletessége ellen, kik a bírálatra kapott dolgozatokat oly felületesen tekintek át, bogy már sem azok tartalmára, sem nyelveze­tére nem fordítottak elég figyelmet. Ezen baj elhárítása és a bizottság könnyebb, működése tekintetéből az iskola el­határozó, hogy minden munkát annak rendszerént történt megbirálása után két, az elnök által megbízandó bizottsági tag, ha fordítás, az eredetivel is összevetve, — szorgalmasan olvasson át, a javítást a szükség követelményei szerént megtegye és a bizottságban annak nyelve- és korszerüsége- vagy korszerűtlenségéről véleményt adjon. De még ezen intézkedések sem biztosítók a kritika helyes irányát. Ez ugyanis a folytonos ingadozások között eddig el nem találhatta azon ösvényt, melyen haladnia kel­lett volna. A visszaélések sem maradtak el. Volt eset, mi­dőn a bíráló és a szerző között ennek hibáira vonatkozólag bizonyos megegyezések jöttek létre;1) ez által a kritika szi­gora lazult, tekintélye csökkent és célja épen nem vala elérhető. Ily körülmények között a kritikától üdvös ered­ményeket nem lehetett volna várni; hacsak a bekövetkező mozgalmak reményt nem nyújtanak, hogy a bajon segítve lesz. Ihdgár József panasza (lS44-ben) nem hangzott el pusztán; ü kikelt az eddig adott föliiletes, felszeg, az iskola céljának legkevéshhé megfelelő bírálatok ellen és mennél szabatosaid) és szigorúbb bírálatot sürgetett. Hanem o fel­szólalás csak annyiban mondható üdvösnek, hogy a kritika ten'm egy időre élőnkebb mozgalmakat idézett elő; jelenté­kenyebb hatást pedig nem eredményezett. ') „Kzon alkalommal figyelmeztette a bírálókat elnökünk ama visszaélésre, mely már majd két év óta ludiarapódzott iskolánkba, hogy t. i. a bírálat előtt a dolgozó és bíráló a legfontosb s legnehezebb he­lyében előforduló hibákon megegyezik, a mi részint ismét hibának ve­szélyével van összekapcsolva, részint pedig megfosztaniuk azon nyere­ségtől, mely a nehezebb helyek helyes kifejezésének megtanulásából reánk luiromnlna “ L. évk. 184‘J. jan. 30-án XI. r. gy.

Next

/
Thumbnails
Contents