Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
kiserié erejét, a nyelv s/, ‘pés/.eti kiművelése körül is, mely idővel korunk ínigénye Ion, miről egyik irothflmi tekintélyünk így szétl : „lii/.ony idővel a religiónak nagy hanyatlását lógjuk tapasztalni, ha az egyházi nyelvet (itt a magyart, érti) parlagon hagyjuk s e részben is a kor józan szellemével előbb nem haladunk. Mert nem mindegy, akár tiszta és mivolt, akár pedig darabos, pór nyelven hangzanak le a mennyei igazságok az egyházi tanítók ajkairól. Tudták, érezték ezt jól a sz. atyák, azért többnyire nagy műgonddal irák most is csodált s mindenkor haszonnal olvashatói munkáikat.“ Az iskola ezen céljainak elérésére az évkönyvek tanúsága, szelént érdekes mozgalmak fejlődtek ki. Hogy a munkák helyesen és jól magyarul, egy írásmód szelént Írva jöjjenek az utódok kezébe: két irásjobbító választatott, kik, miután a munka az iskolától helybon- Inigyatott, az írásban elkövetett hibákat llévay grammatikája szerént kijavítsák. Mivel pedig a tapasztalás azt tanítja, hogy egyesek önkényére bízott munka hanyagság vagy fdt'kenysi'g miatt másokra nézve nagy haszonnal nem jár : azért, az iskola törvényei közé iktatta, hogy a gyűléseknek legalább utolsó negyedórája nyelvészeti felolvasásokra íordíttassék, mely után a hallottak fölött barátságos eszmecsere történhessék, vagy lia a tárgy terjedelmesebb, észrevételeit a jövő gyűlésen bárki Írásban vagy szóval megtehesse.1) Erre »Szabó Imre, veszprémi növendék- pap, akkori előülő vállalkozott és mindjárt a következő gyűlésen a nagy betűkről tartott előadást2); majd folytatva azt I I gyűlésen át, a szótagok elválasztásáról, a névmutatók helyes használatáról, az ejtegetésről stb. értekezett. (Ezen nyelvészeti felolvasások a későbbi években teljesen moUőztettek.) ') „A tárnok javallata a grammatika részenkénti előadása végett ( llőgaillalott, és teljesítése az Minők által igértetett." Kvk. 1835. jan. 1 ï-éii, XIV. r. gy. “) Ugyanott jan. ül én XV. r. gy.
