Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
I. A középkor alapnézletei
62 és segélyök kikötése mellett nyilváníttattak, 3) arról győződünk meg, hogy ezek a pápák jognézetét maguk mák vallották és ebben az egyház illetékességének semminemű áthágását sem látták. Azon nézet pártolói, mely szerént ez csak ex consensu principiim történt, a következőkre hivatkoznak : 1) a fejedelmek és a világi követek jelenlétére, 2) a tizenegyedik egyetemes zsinat határozatának bevezetésére, mely I. Leónak az egyházi fegyelemnek a kath. fejedelmek 4) határozatai által való védelmére vonatkozó szavaira utal, 3) a papságnak és népnek az évkönyvirók által hagyományozott és ezen végzésre6) irányuló megegyezésére,8) 4) e zsinatok jellegére, melyek az egész kereszténység nagy országgyülé - seiként tűnnek fői, 5) a világi törvények, mint p. a II. Frigyes császár által hozott azonos határozatoknak a pápák által nagy gonddal végrehajtott szentesítésére, ö) azon körülményre, hogy az itt szóban levő határozatok forrása manichaeusok és egyéb sec- ták elleni régibb császári törvényekben rejlik7). Ugyanezen tudósok tévedésnek tartják az országok elvesztéséről kimondottaknak az egyházi hűhérre való szorítását, hiszik azonban, hogy e határozatok alól a legfelsőbb világi fejedelmek, a királyok ki vannak véve, és itt csupán az alsóbbrangu hűbéresek értendők. 8) Ez utóbbit ellenben többféleképen és pedig a szószerénti magyarázatra való hivatkozással támadják meg; hangsúlyozzák azt is, jűficiutextunc i p se vasal los ab ej us fidelitate den un ciet absolutos et terrain expo nat catholicis occupandam, qui eam exterminatis haereticis sine ulla contradictione possideant et in fidei puritate conservent. 3) Bossuet Defeus. deci. déri gall. L. IV. c. 1. 2. p. 337 seq. 4) Leo N. ep. 15 ad Turzib. c. r. ®) Iloveden Roger azon szavaira Annal. Angl. L. II : Ilis itaque decretis promulgatis et ab universo clero ac populo circumstante receptis Bossuet megjegyzi i. h. p. 339: Populi autem nomine, ecclesiastico more styloque, la ici omnes in telligebantur, ipsique adeo principes et eorum legati. Quare si quid in Conciliis adversus haereticos decerneretur, quod ad civilem potestatem pertineret, id, quamquam ad majorem religionis reverentiam Concilii nomine-editum, tamen a civili potestate receptum ac ratum habitum ex ea consensione vim suam obtinebat. “) Natal. Alex. HE. Saec. XIII. et XIV. Diss. III. a. 3. t. XVI p. 48. seq, Bossuet 1. c c. 2. 3. p. 339—342. :) Bossuet 1. c. c. 4 p. 342 : Nos generatim dicta ad omnes [feudos] pertinere non refugimus. 8) Natal. Alex. 1. c. n. 3. p. 49. seq. Bossuet 1 c. 3. tin. p. 342.
