Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
I. A középkor alapnézletei
56 désben, akkor különbséget kell tennünk, vájjon tartalmaz*e az elfogadó részéről az eskü valami erkölcstelen dolgot, vagy nem. Az első esetben föloldhatja öt a püspök ; minthogy ily eskü annak. ki előtt tétetik, semmi jogot sem adhat, és így semmi szerződést sem erősíthet meg ; az utóbbi esetben azonban egyedül a pápa oldhat föl az elfogadó fél akarata ellenére, még pedig csak igen fontos okból és csak is a közjóérdekében. Mert itt egy másiknak jus quaesitum-a van szóban, melytől őt csak a legmagasabb lelki hatalom és csak is alapos okoknál fogva foszthatja meg. ü Gyakran oly esetekben fordultak a pápához, melyekben a püspök is birt fölhatalmazással. Azon kérdésre, vájjon a világi bíró, vagy az ország fejedelme, ha noni is absolvendo, hanem irritando, ha nem is közvetlenül, hanem közvetve, feloldhat-e valakit esküje alól, ezt feleljük : 4) 1) Nem esik a világi biró jogkörén kivűl közvetve feloldani világi alattvalóját hites kötelezettségétől, ha az igért. dolog jogköréhez tartozik és a felmentést a közjó kívánja, az ilynemű ígéretet megsemmisítheti úgy, hogy a hozzá kötött eskü sem adhat neki érvényt; sőt lolyképen, 3) hogy hasonló feltétételek közt belőle sem valami ex justitia kötelezettség, sem pedig ilyesmi ex religione ne származzék ; 4) ő a közjó érdekében az eskü által fölvállalt kötelezettség végrehajtását is eltilthatja, mi által ez maga is megszűnik. 5) A császár száműzetéssel sújthat valamely fejdelmet vagy országrendet, aminek következtében alattvalóinak hüségesküje is megszűnik. Azonkívül tt l.jvöta indeliberata-ról, 2.) oly feloldozásról lehet szó, mely kivált az általános jogelvek szerént eszközölhető, minthogy ezek mindig feltételeztetnek. A VI. Kelemen által János francia királynak adott teljhatalomról .[A. Z. 1. c. 30, sz. Hase Handb. der Polemik, 150. 1. 5. sz. Schulte I. 51. 1. 43. sz. stb.] Fessier püspök [die wahre und die falsche Unfehlbarkeit, 64. 65. 1.) kielégítő megfejtést adott ; aminek „secundum Deum“ kell történnie, Isten parancsai ellen végbe nem vihető. 3) így Suarsz L. II. de jurám. c. 41. n. 2. Sanchez L. III. Moral, c. 21 n. 2. Laymann in c. 8. h. t. n. 2. és mások. S. Thomas Sum. 2. h. qu. 89 a. 9. ad 3 : Et in tali juramento non videtur habere locum dispensatio vel commutatio, nisi aliquid melius occurrat ad communem utilitatem faciendem, quod maxime videtur pertinere ad potestatem Papae, qui habet curam universalis Ecclesiae. A „maxime* kifejezésből e következtetést vonja Schmalz- grueber 1. c. : Ergo aliquando etiam ab Ep'seopo id fieri ’potest juxta rei et personarum qualitatem. *) Schmalzgrueber 1. c. n. 100—104.
