Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

I. A középkor alapnézletei

57

képes pl. a férj és neje esküjét megsemmisíteni, és ha valakinek javára tétetett az, elengedheti. b) A fejedelmek megsemmisíthetik alattvalóik esküjét, mivel minden esküt salva superiorum auctoritate szokás tenni. tí) Az igéret-eskii (promiss.) feloldásának indokaiul azonban elfogadják a jogban 7):l)Az ígéret erkölcstelen voltát, 2) az eskünek erőszak vagy csel által való kicsikarását. 3) a teljesítést akadályozó felsőbbrendü vagy nagyobb jót, 4) a meg- gondolatl an és meg nem fontolt eskütételt, 5) az eskü valóságos létété iránt való kétséget, 6) mások megbotránkoztatásának elhárítását, valamint 7) a bűnre vezető alkalmat és annak veszélyét. Azonban soha sem adhat az eskü-feloldás, mely a vétkesnek előnyére szolgált, másoknak felhatalmazást további vétkekre. s)

35. Az igéret-eskii feloldásának, melyre névszerint a 3), 6), 7), számmal jegyzett esetek alkalmazhatók, hires példáját mutatja be a keleti egyház történelme. Midőn Mauricius császár (582—602) csapatai élére Philippiknst állította, ezek öt hadvezérn ek elismerni vonakodtak ; Gergely, a nagytiszteletben részesült antiochiai patriarcha. betegsége dacára hatalmas beszédet intézett hozzájuk, hogy őket az engedelmességre bírja. l) Bár e beszéd mély benyomást gyakorolt, a lázadók mégis ünnepélyes esküjükre hivatkoztak, melylyel elhatározásuk szoros megtartására kötelezték volt magokat. Erre azt válaszold Gergely, hogy neki, mint püspöknek, hatalma van égben és földön oldozni es kötni : s ezzel megnyugtatta a kedélyeket. 2) Spanyolhonban a XV. toledói zsinatnak 688-ban. Egiza király három különböző esküje fölött kellett ennek

®) Germoiu L. II. Auimad vers. c. 8. Marea de jurisdict. V. IV. cent l.car. 72. n. 23. Suarez de relie, t. II. Tract. IV. L. II. c. 39 n. 5. 6. Surdus t onsil. 364. n. 25. Blanchi t. 1. L. 1. §. 17 n. 3 p. 111.

6) Innoc. III. c. 19. Venientes h. t. : in quo [juramento] debet in- telligi jus superioris exceptum, cf. Greg. M. in can. 1 d. 85. Suarez de relig. 1. c. c. 38 Sanchez de praecept. Decal. L III. c. 2 n. 19. Gonzales in L. II. Decret, c. 1 Ex a dmi liistrationis li. t. n 8 fin. Bianchi T c.

’) Sclimalzgrueber 1. c. n. 10-5.

*) Alex. II 1061. Mansi XIX. 980. Jaffé n. 3374 n. 3374 p. 390 : Possumus in perjurio aliquo crimine lapsis misericordiae manum porrigere, sed non debemus ad futurae perditionis fal.: prohibitionis] exemplum licentiam dare.

‘) Evagr. H E. L. VI. c. 6. 12.

2) ibid c. 13 (Migue PP. gr. LXX.XV 1 p. 2864.]