Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog

bünteti, X. Leo által kárhoztattatok.13) Igaz, a kereszteshadjáratokra nézve más, kiválóan politikai indokok is közreműködtek, a mohamedánok állandó és veszélyes ellenségei voltak a keresztény országoknak11); azonban a vallásos indokok léptek mégis leginkább előtérbe ; sz. Lajosnak p. az izlamot követő egyptomi, syriai és palaestinai fejedelmek semmi sérelmet nem okoztak és mégis hadat viselt ellenük.l5)

22. 1590. május 7-én a párisi egyetem határozottan IV. Henrik mint eretnek ellen nyilatkozott, és 1591-ben a később oly hiressé lett Richer nyíltan védelmezé a Sorbonne-ban a tételt, miszerint a birodalom rendei a király felett állanak és III. Henrik mint zsarnok igazságos módon gyilkoltatok meg.1) Boucher János St. Benoit lelkésze, a szószékről hasonló elveket hirdetett, beszédei nemsokára ezután kinyomattak 2) Midőn azonban a szövetség, mely köztudomásúlag minden rendüekből képződött, s melylyel a parlament, az egyetem és Páris városa is együtt tartott,

IV. Henrik diadala és bevonulása után feloszlott, csupán a jezsuiták voltak azok, kik annak elveit képviselék, ekkor azonban a zsarnokgyilkolásról szóló tan szerzőiként vádoltattak ; jóllehet csak más hittudósok modorában szólották. Ők átalában és elvontan elméletbe bocsátkoztak csak, mialatt elleneik kiváltkép az egyetemen újjal mutattak a zsarnokokra; mindenki tudta, hogy nem ők találták föl a zsarnokgyilkolásról szóló tant, mit La Chalotai a'hires bretoni államfőügyész is megvallott ;3) igen sokan közülök, mint a rágalmazott Claude Mátyás 4) atya e tan ellen erélyesen küzdöttek, mit nem annyira Franciaországban, mint in1S) Leo X. Const. Exsurge Domine 1522. Maj. 16. prop. 34. [Deuzinger Enchir. p. 224. n. 658.]

“) Bossuet P. I. L. IV. c. 15. 366. 1.

,s) Spondan a. 1248. n. 10. Bianchi i. h. n. 8—10,46— 48. 1. n.

*) Card. Du Perron, Lettre à M. Casaubon 15 april 1612.

2) Sermone de Jean Boucher, Paris 1594. kill. 162. 194. 1. H. o. Ranke Papste II. 186. 187. 1.

•’) Compte rendu au Parlement de Rennes p. 209.

4) Ez 1583. febr. 11-én ezeket jrá : On ne peut pas, en conscience, at- enter à la vie du Roi, et le Pape Grégoire XIII. a condamné ceux qui osent penser ou enseigner le contraire. Mem. de Nevers t. 1. p. 657.