Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog

458

kább Spanyolországban ez ügyben kiállott, nyomozások is bizonyítanak.s)

23. Igen mérsékelt hangon védte Ribadeneira 1595-ben a spanyol koronahercegnek átnyújtott iratában a Machiavelli ') el - len közönségesen fölhozott nézeteket. Nagy figyelmet gerjesztett ellenben Mariana 3) atya (+ 1624.) 1598-ban megjelent műve,

mely ép igy a spanyol trónörökösöknek volt szánva. Míg a két utolsó könyv, mely a herc'gek neveltetéséről szól, még ma is olvasás- és megszivlelésre méltónak látszik, az első könyv dacára a szerző félre nem ismerhető jeles céljainak többféle hiányt, tüntet fel. Tiz fejezetében a királyi hatalom eredete-, természete- és korlátáiról szól. A fejedelmi hatalom eredetéről akkor messze elterjedt tan ezt mondja : a családok eleinte az atyai tekintély által kormányoztattak, és szétszórva függetlenül éltek ; később, szükségtől hajtva, csoportosultak és egy közös főt választottak, ki kihágásaikat fékezze, és mindnyájukat jog és méltányosság szerint vezesse.3) Ez azonban a Teremtő akaratából történt, ki az embereket társas életre rendelte.4) Mariana azután a régiek nyomán a királyság fejlődését ecseteli, melyet nagyravágyás, hódításvágy és szenvedélyek korán megrontottak ; az érvek és ellenérvek elsorolása után az egyeduralom részére határozza magát, melyre nézve azonban bölcs emberek tanácsait követi. Az öröklőfejedelemséget elébe teszi a választatásinak, azonban nem akarja a nép beleegyezése nélkül az öröklési törvényt megváltoztatni.5) Azon kérdés, vájjon a király vagy a nép hatalma nagyobb-e,

5) Sz. Ignác akaratából az ö intézetéből a politika ki volt zárva ; azonban a 16-ik században az udvarok minden ügyei, minden diplomatikus tárgyalás maguk a háborúk többé-kevésbbé vallásos jelleggel birtak. A katholicismus fentartása vagy elnyomatása forgott kérdésben. Ennélfogva a jezsuiták kényszerítve voltak a társadalmi és politikai eszmék moz a mában részt venni és midőn Aquaviva rendfőnök Y. Sixtustól a jezsuiták számira minden politikai tevékenységre tilalmat kért, a pápa nem egyezett bele. Çretineau Joly t. II. eh. 4 p, 175, 395. úgyszintén a 397. s. k. 1.

*) Tratado de la religion y virtudes que deve tener el principe ehris- tiano . . . Anveres 1597.

2) De rege et regis institutione libri tres. s) L. t. c. 1. p. 10. ed. Mog. 1605.

*) ib. p. 14.

‘) c. 2-4.