Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog

badságot vették igénybe.8) „A protestantismus — mond Balmes9) — a kath. tantól való eltérése által felváltva két ellentétes sziklára van taszítva : s míg a rendet akará megszilárdítani, a valódi szabadság szenvedett rövidséget, s míg a szabadságot gyámolítani akará, ellenségévé lett a rendnek. A hamis reformatio öléből emelkedtek ki amaz esztelen tanok, melyek, midőn a keresztény szabadságot hirdetők, az alattvalókat feloldották a törvényes hatalom iránt való engedelmesség kötelmétől ; ugyanazon reformatio öléből eredt Hobbes elmélete,10) mely a kényuraságot a társadalomban, mint iszonyú bálványt fölállítá, melynek mindent fel kell áldozni a morál változhataHan főelveire való tekintet nélkül, a parancsoló szeszélyén kívül egyéb zsinórmérték nélkül, hatalmának egyéb korlátja nélkül, mint melyet neki önereje szabott. Ilyen az eredmény, mely szükségkép létrejön, ha Isten tekintélyét e világból kiküszöbölik; a magára hagyatott ember vagy a rabszolgaság, vagy a fejetlenség karjaiba hanyatlik, e két mód egyike is, másika is : az erőszakoskodás uralma.“ Rousseau elmélete egyfelől Grotius-, Pufendorf-, Thomasius (Kant)-ra11), másfelől Buchanan-, Languet-, Milton-, Algernon-, Sidney- és Locke-re12) támaszkodik. Ez alapon állt a francia forradalom.13 * 1) Az emberi jogok kijelentése 1791-ben nemcsak a független uraságnak a néptől való eredetét, hanem még az elnyomatás iránt való ellenállásnak jogosságát is kimondá. Az 1793. jun. 24-ki határosat e toldalékot adá hozzá: hogy ha a kormány a nép jogait megsérti úgy a nép s ennek minden egyes része jogainak legszentebbike. kötelességeinek legnagyobbika a fölkelés. Nem a kath. hittudósok tanai szülék magát a forradalmat és eszméjét: hanem Rousseau-lia k

8) Biauchi t. I. L. I. §. 7. n. 7. p. 75.

°) Balmes i. h. 50. f. (18. 1.

lu) ,.De cive“és „Leviathan“ iratainali^befolyúsa két szempontból igen jelentékeny a későbbi Írókra nézve, ép úgy az egyedek egymáselleni harca és a

társadalmi szerződés, mint a föltétien fejedelmi hatalom tekintetéből.

“) Stahl. Gesch der Rechtsphilosophie III, III. 7. 241. 1. k II kiad.

Grotiusról V. ö. 145, 170. 1. Walter. 1. i. h. 537. §. 557. 1.

l'2) Algernon stb. A kifejtésről lásd Stahl i. h. 284—292. 1.

1S) Stahl, d. i. h. 285. 1. : „0 [Rousseau] az őstermészetjog föelvét következetesen azon pontra vitte, melyen ez a forradalom teljes tanát tanítja és a végrehajtásnál nincs egyébre szüksége. Ez megelőzte a franciák forradalmát, mint a természettan tanárának magyarázata a kísérletet.- 452 —