Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog

— 453 —

egyátaláu protestáns elődei s a katholicismusnak ezekhez tartozó többi tüzes ellenségei.14)

20 Mindenesetre nem lehet elvitatni, miszerint a katholi- kusoknál is nem kevés veszélyes eszme és súlyos büntét található. De ezek semmi esetre sem folynak magukból a kath. elvekből. Machiavelli erkölcstelen politikájával pogány állásponton áll és ellene folyton harcol a kath. theologia.1) Sarpi Pál, ki Velencében a tizek tanácsának azon figyelmeztetést adá, hogy a szárazföld lakói között a netaláni pártfőnököket minden áron kiirtani és azon esetre, ha tehetségükben áll, a szokásos törvényesség mellőzésével a kardnak tisztét méreg által is teljesíteni engedjék,2) a katholicismustól voltakép távol, a protestantismushoz sokkal közelebb állt.3) Erre vonatkozólag inkább lehet felhozni a szövetségharcokat Franciaországban. Midőn III. Henrik 1588. Blois-ban Guise herceget bibornoktestvérével együtt orozva meggyilkoltatta, a kath. szövetség, melynek élére a harmadik testvér, a mayenne-i herceg lepett, a királynak felmondta az engedelmességet 4s Sorbonne 1589. jan. 7-kén jóváhagyólag oda nyilatkozott, hogy a nép ment az irányában való kötelezettségtől és a megsértett vallásért most fegyvert is foghat.4) A III. Henrikért való imádkozás szűnjék meg és az alattvalók esküjüktől oldoztassanak föl.5) A párisi parlament febr. 3-án port indított Henrik, Francia- és Lengyelország egykori királya ellen.15) A hugenottákkal végtére nyilt összeköttetésben álló királynak 1589. aug. 1-én Clement Jakab által történt meggyilkoltatása után a tizenhatosok szövet-, sége Párisban e tényt Juditéval akará hasonlatba helyezni és az eretnek Bourbon Henrik hercegnek a tróntól való kirekesztését

14) Stahl előbbi nyilatkozatai ellenében Rintel egy toliharcban ezt ki- mutatá 75—80. 1.

’) Ces. Cautù Storia univers. L. XV. P. I. c. 10. (Német kiad. Schaffhausen 1857. IX, I. 329 —346. 1.] V. ö. Dr. Fehr Ueber die Entwicklung und den Einffusz der politischen Theorien, Inshruck 1855

‘9 Opinione del P. Paolo Servita, consultor di Stato. In Venezia appresso Rob. Matthei 1681.

s) Cantù L. XV. P. II. c. 6. [Német kiad. 1859. II. IX. k. 388. 1. s. k.]

*) Respons. Facult. theol. Paris, in Additions stb. Ranke Päpste II. 188.

6) Journal de Henry III. t. II. p. 467.

®) Crétineau-Joly Hist, de la. Comp, de Jésus t. II. p. 413.