Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog
451 19. Különböző időben különböző erejű hatalmas két áramlatot találunk főleg a protestantismusban. Németországban is előbbi időben szigorú ellensége volt Luther a fejedelmi zsarnoki ágnak p) a parasztháborúk óta 1525-től fogva nem volt többé a nép. hanem inkább a fejedelmek embere. Az uralkodók ellenében, kik az új tant elfogadták, az ágostai hitvallású rokonok részéről ellenállásra természetesen nem számítottak ; annál inkább feljogosítva érzék azonban magukat a császár és a kath. rendek ellenében az „Evangelium“-ot fegyvererővel is ótalmazni, mint ezt névszerínt hesseni Fülöp őrgróf 1529 óta többször kimondá. Luther a maga részéről komoly gondolatokkal vala eltelve ily kezdet iránt;*) mind - azáltal nemsokára azután „Intelem kedves németeimhez“ (1530) és „Az orgyilkos (György szász herceg) ellen Drezdában“ cimü műveiben igyekezett a császár és ^irodalom ellen viselendő harc fölötti lelkiismeretfurdalását lecsillapítani,3) és a jogászok eme szabadalom fölötti véleménye ellen a protestáns hitttudósok semmi kifogást sem tettek.1) Melanchton a zsaroló kényurak ellenében megengedettnek5) tartá nemcsak szükség esetében a gyilkolásig való védelmet, de sőt kivánta is, hogy valamely bátor férfiú Vili. Henrik angol királyt meggyilkolja.“) Bugenhagen 1547-ben a cseheket Húsz példájaként ösztönözte, hogy a császárnak mint az egyptomiak Pharaónak fölmondják az engedelmességet és három évvel későbben művét a magdeburgiak viszonyaikra vonatkozó észrevételekkel adák ki.7) Főleg az új tanoknak hódoló fejedelmek alatt levő protestánsok akarák a katholikusokat azok irányában föltétleu engedelmességre kötelezni, mig ők a kath. uralkodók alatt pártjok javára a legtökélyetesebb lelkiismeretsza*) Sleidan. Vita Luth, L. V. p. 75. Bossuet Hist, des variations L. II. *) Luther müvei X. b. 649 XVI. 279, 624. 1 Ily helyekre hivatkozik Stahl is „Jogbölcsészetében“ II. 2. §. 150. III. kiad. 8) Luther művei XVI. 1950 —2062. 1. Luther „Asztali beszédei “ Jena 1603. 482. 1. *) K. A. Menzel „Neuere Gesch. der Deutschen“ I. 422, 323. 1. V. ö. Sleidan L. XVI. 262. L. Vili. 27. 1. Bossuet 1. c. L. IV. 6) Melancht. Arg. Psalm. 53. 8) ep. ad. Vit. Theod. Menzel. III. 79, 342. 1. 29*
