Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog
általánossá teszi s mindenütt és mindig szükségesnek tételezi föl.4 5 6) Sokszor már a társadalom első alakulásánál a tömeg a közjó miatt arra kényszerül, hogy valakinek engedelmeskedjék, anélkül, hogy ez az uralkodó cimét már viselné; ez azonban inkább természeti ösztön, mint szabad önelhatározás.“) Miért is az újabbak ezen szabályt állítják föl; valahányszor valamely társaság viszonyai olyanok, hogy minden egyes tag valamely tényleges vagy erkölcsi személytől az állandó engedelmességet meg nem tagadhatja anélkül, hogy Isten, felebarátja és önmaga iránti kötelmeit meg ne sértse, mindannyiszor ezen egyén törvényszerűsége meg van állapítva, még mielőtt az uralkodó nevével és rangjával bírna.(i) A törvényszerűség lehet kezdetleges vagy örökölt : a jogcímek különbözők : választás, örökösödés stb. A politikai hatalom alapjául a régi szerzők 1. valamely jogcímet, 2. Isten helyeslését és engedélyét, ki a fölállított hatalmat saját tekintélyével megerősíti, veszik föl.7) 9. Ámbár a régi hittudósok e tana hiányos és egyoldalú, mégis a későbbi tanokat jóval fölülmúlja. Bizonyos tekintetben középhelyet foglal el egyrészt az Isten kegyelméből fennálló föl- tétlen királyságnak védői közt, mely a népnek minden igát nyakába vethet, a birodalommal, mint személyes vagyonnal rendelkezhetik,1) másrészt a népfelség pártolói közt, mely jogosultnak hiszi magát az alkotmányt minden pillanatban megváltoztatni és a királyságot megdönteni.2) Nemcsak azt tanítja, hogy a hatóság 4) Walter 252. §. 227. 1. 5) Civilta cattolica [Aprile 1855. Il superiore, cf. 16. Agostc 1856. Régi tapasztalat, melyet Cic. de rep. 1. 40-ban Scipio ekként ad elő : Noster populus In pace et domi imperat et ipsis magistratibus minatur, recusat, apellat, provocat ; in bello sic paret ut regi : valet enim salus plus quam libido. 6) Civiltà cattolica 1. c. *) Petrus de Aliaco ap. Almain, de potest, eccl. et laica. q. 2. c. 1. §. quautum ao haec. Bianchi t. I. 1. c. n. 8. 9. 11. 12. *) A theologusok azt tanítják, bogy a nyilvános hatalom nem lehet dominium proprietatis ; L. feljebb 343. 1. f N. 5. Senecára is hivatkoznak (de benef VII. 5. : Omnia rex imperio possidet, singuli dominio, c. 4. : Ad reges potestas omnium pertinet, ad singulos proprietas. 2) Még Fichte is [Grundlage des Naturrechts I. r. 16. § ] azt tanítá, hogy a nép soha sem pártütő, hanem inkább alapja és forrása minden más hatalomnak. — 4B6 —