Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog

437

általában és elvontan véve Istentől van, hanem azt is, hogy in concreto és in particulari, habár csak közvetve Istentől származik,3) azt véli, hogy az emberek az anyag fölött rendelkeznek, Isten azonban az alakot adja meg.4) Semmiképen sem akar hitcikk szinezetével birni, és nyiltan bevallja, hogy a kinyilatkoztatás e tekintetben mitsem tartalmaz.5) Mint Balmes helyesen megjegyzi, két különböző kérdés: 1) a politikai tekintély isteni eredete, 2) a mód, melylyel Isten azt közli. „Az első pont a hittan részét képezi; egy katholikusnak sem szabad ezen isteni eredetet kétségbe vonni ; a második a kutatás tárgya és a vélemények e tekintetben meglehetnek oszolva anélkül, hogy ezáltal a vallással összeütközésbe jönnénk.“ 6) Itt ugyanaz eset fordul elő, mi sok más jogi kérdésnél. Hogy a vagyont becsüljük, ezt tanítja a természeti és isteni törvény, tanítja az egyház, amint azt az állam is követeli. Azonban, hogy mi tartozik eme vagy ama birtokhoz, az egyes birtokosok jogai, a megszerzés és áthagyo- mányozás, a birtokhoz megkivántató korlátozások, ezek a polgári jog kérdései, melyek az egyházhoz nem tartoznak. A fődolog azon elv sérthetetlensége, mely szerént a birtok biztosíttatik, mint a társadalom nélkülözhetlen alapja ; de ezen elv alkalmazása a körülmények és események szerént változik és kell. hogy változzék. Hasonlóképen megőrzés végett az egyházra bízott igazság az, hogy az államhatalom isteni eredetű; azonban az egyház nem avatkozik az egyes esetekbe, melyek a világot megrendítő viharok és a körülmények bizonytalansága miatt mindig többé vagy kevésbbé ismétlődnek.7) Sz. Tamás, kire a hittudósok itt hivatkoznak, e kérdést nem ex professo állította fel, mint a későbbiek, hanem csak ide tartozó elveket mondott ki.8) Ö a természeti és isteni rendtől származtatja a fennálló hatalom iránti engedelmesség kötelmét9) és a kormányzásnál különbséget tesz a ratio gttber3) Bellarm. 1. c.

‘ *) Suarez de leg. III. 3, Idézi Cajetant, Covarruviast, Victonát és Botot.

6) Suarez defens. L. III. c. 2.

®) Balmes III. 50. f. 53. 54.

7) Balmes III. 64. 65. 1.

*) Balmes i. h. 49. f. 28. ).

*) Thom. Sum 2. 2. q. 104. a. 1. : In rebus humanis ex ordine iuris naturalis et diviui tenentur inferiores suis superioribus obedire. a. 2. Obedire Autem superiori est secundum divinum ordinem rebus inditum ut ostensum est.