Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog
435 egymáshoz egészen hasonló és egymástól független családokat meglehetős számmal a vihar által valamely szigetre kivetve ; az összerongált hajók miatt azon remény nélkül, hogy az elhagyott vagy keresett földre még elérjenek — más emberek társaságából egészen kizárva. Ezen családok minden bizonynyal nem élhetnek e szigeten kormány nélkül, azonban egyik család a másik fölött a kormányzásra joggal nem bir s az egyesek sem, mint ilyenek. De van mindenesetre joguk a szükséges és alkalmasnak látszó kormány behozatalára. Ezen a családfők által vagy másképen képviselt néptömegen alapszik a polgári hatalom, valamint a képesség azt tetszésük szerént egynek vagy többnek általadni. Aligha állíthatunk föl valamit, mi e tekintetben Bellarmin tanával szemben helyét megállaná.4) Ugyanez áll valamely uralkodó család kihalásáról, valamely trón teljesen törvényes és tettleges megüresedéséről, hol előre semmi intézkedés sem történt, törvényes örökösök nincsenek. Az első államok tényleges alakulása fölött sürü homály lebeg. „Az államformák eredete úgy mint fmaga az államoké az idők éjébe van burkolva, mi csak fejlődését és változásait ismerjük. Hol a népnél a hatalom megszakítás nélkül ugyanazon alakban maradt főn, vagy hol az áthagyományozott hatalom birtokosai a beállott változásokban közreműködtek, vagy azt helybenhagyták, ott a hatalom mostani szervezete a szó szoros érteményében jogos, törvényes.“ 5) Sok kormány bitorlás utján keletkezhetett ; de hol azok állandóságra és a nép többségének elismerésére tettek szert, törvényesekké lettet. Kétségkívül sok eset van, melyben a hatalomnak a nép általi átruházása és elismertetése azon jogcim, melyen a fejedelem a hatalom birtokába jut ; abban téved az elmélet, hogy e jogcimet s) Balmes. III. k. 49. f. 33. 1. Itt megjegyzendő, hogy ezen tan in abstracto az emberek általános egyenlőségét elismeri, de nem in concreto. V, ö Civilta catholica 1855. évi dec. 1. N. 137. p. 533—537. 4) Walter i. h. 248. §. 220. 1. 5) U. o. 250. §. 222. s k. 1. Bellarmin 1. c. Adde saepissime regna esse iusta et iuinsta, a Deo et non a Deo ; nam ex purte ipsormo occupantium et invadentium regna sunt latrocinia et proinden non a Deo, tamen a parte divinae pi ovidentiae, quae utitur mala intentione hominum et illam ordinat vel ad peccata pussienda vel remuneranda bona spera vel ad alios bonos fines, regna illa sunt iusta ac legitima. 28 *
