Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
I. A középkor alapnézletei
23 A császárok és királyok atyjoknak nevezték, kiket ő viszont fiainak szólított,8) ő vala Krisztusnak, az égi királynak képviselője, az isteni törvénynek magyarázója, a lelkek fővezére, tanácsadója és vezetője, a béke fejedelme, a gonoszok kérlelhetetlen megboszulója,9) a vétkesek ostora, az ártatlanok vigasztalója 10) Ö volt a kereszténység közös orvosa11), ama hű és okos szolga, kit az Ur családja élére állított. (Mát'5 24, 45.).12) Már a nyugati birodalom fönállása előtt és még inkább, midőn ez magas állásában meg lett ingatva, a népek pedig mindennek dacára a rendszeres összeköttetés szükségét érezték, a római apostoli szék volt az európai népélet központja.13) 16. Valamint a családi viszonyba való fölvétel fölött a csaa sok körülírás ? Azonban az nem is igaz, mintha e kifejezések oly gyérek volnának Avagy Schulte már valamennyi oklevelet végig olvasott volna V Nézni kell csak sz. Bonifác leveleit [p. ep. 48. ad Cuthbert. Baron, a. 740.: vicarius Petri.] Csakis a 12. század óta tesznek pontosabb különbséget a vicarius és successor között. így salisbury-i János ep. 198. ad Alex. III. [Migne CX., CXI. p. 217.] a pápát nevezi : successor Petri-, vicarius Crucifixi-nek. III. Incénél L. II. ep. 211. Alex. Imp. [Migne CCXIV. p. 769.J ez van: vicarios Christi et principis Apostolorum successores Petrus.. Vener-nél pedig L. 1. ep II. vicarius Dei. ") Marcián császár Leo pápához 451. dec. 18. intézett levelének végén [Leo ep. 100. p. 1114.] „atyjának' nevezi a pápát ; Constantinus Pogonatus pedig atyai szentségnek szólítja. [Baron, a. 678. n. 4.] Justinián Hormisdashoz irt leveleiben nagybátyját 1. Justint filius vester-nek mondja [Baron, a. 520 n. 35.; a. 521. n. 2. 3.]; a nyugati fejedelmek pedig paternitas vestra-nak címezik, p. II. Lothár. [Baron, a. 866. n 37. 42.] És viszont TI. János pipa Justiniánt fiának nevezi ; [Baron, a. 534. p. 198. Cod. 1. 1. de s. Trim] . valamint Vigilius 545. [Mansi IX. 41. J. n. 593. p. 78.], es Agatho Constantinus Pogonatust, [Baron, a. 680. Mansi XI. p. 234.], vagy t. Miklós III. Mihályt [Mansi XV. 234. Jaffé n. 2124. p. 249.] stb. V. Ö. Thoraassin P. II. L. II. c. 60. n. 4. 9) Joh. Saresb. I’olycr. L. VIII. c. 23. p. 813. : qui omnium coërcere de bet excessus. Intim III L. XV. ep. 189. [Migne CCXVI. p. 711.] 10) Nocentium malleus et innocentium consolator. Petrus Bles. ad Innoc. III. ep. 151. [Migne CCVII. p. 443.J ") lguat. Cpl. Patr. ad Nicol. 1. Baron, a. 867. n. 108. Mansi XVI 47. 325. **) S. Bernard, de consid. L. III. c, 1. n. 2. *») Walter K. R. i. h.
