Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

I. A középkor alapnézletei

24

ládfő határoz, úgy a keresztény államszövetségbe való befogadásért a pápához folyamodtak, ki az új országokat úgy ismerte el, mint az most a diplomatiai értekezletek- és tanácsgyűléseknek van fentartva. Valamint a családfő fel van jogosítva, sőt köteles is a családtagok közt létező viszálkodásokat meggátolni és kiegyenlíteni : úgy léptek föl az apostoli főpásztorok a villongásokban közbenjárókul vagy bíráskodtak a pártfelek megbivása folytán.1) Az egyház a háborút összes borzalmai- és erőszakaival a világból száműzni ügyekezett: vagy, mivel ez nem sikerült, azt lehetőleg korlátolta és csapásait enyhítette, különösen a nagyban öldöklő fegyverek eltiltása által.*) A háborúk igazságos voltáról az egyházi tekintélyek ítéltek, és sokan azt hitték, miszerént nélküle nem is lehetsé- ge bármikor háborút indítani.3) Valóban a pápai tekintély sok háborút akadályozott meg, vagy legalább azok gyors befejezését eszközlé. Vájjon szerencsétlenség vala-e az ? Lehet-e a miatt panaszt emelni akár a XIX. század viszonyai között is? Vagy koholmánynak bélyegezzük-e a nagytekintélyű jogtudós és búvár ezen megjegyzését: „Noha nem is létezik az államok fölött álló bíróság, mind- azáltal a közösen választott békebiróság előtt való meghajlás lehetséges. E célra törekedjék szüntelenül a haladó polgárisodásban nyilvánuló ész, ezt érvényesítse népjogi szükségletté.4) A háború igazolása lényegileg abban áll, hogy az államok közt a legvégső esetben mainap nem létezik más eszköz a kölcsönös jogigények kielégítésére.5) Az emberiség szervezete csakis kényszerhatalommal ellátott népjogi itélőszék által érné el tökélyét.“6) Valóban

>) Walter K. R. 607. 1.

a) Walter u. o. különösen az 5. 6. jegyzet.

8) Gerhoch de corrupto Eccl. statu [Baluz. Miscell. V. p. 117.] . Denique in omni militum vel civium guerra et discordia vei pars altera justa et altera injusta, vel utraque invenitur iniusta. Cuius rei veritatem patefacere debet sacerdotalis doctrina, sine cuius censura nulla bella sunt movenda.

4) Walter, Naturrecht uad Politik, 473. §. 462. s k. 1.

8) Walter, i. h. 474. §. 464. 1.

8) Walter i. h. 478. §. 469. 1. E szempontból Leibnitz a pápai hatalmat a középkorban igen célszeriiuek Ítélte [Tract, de iure suprematus P. III. Opp.

IV. 330. Lettre seconde à M. Grimaret] és napjainkban Urquhart Dávid [Appel d’un Protestant au Pape pour le rétablissement du droit public des na-