Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
VI. VIII. Bonifác és Szép Fülöp
258 töleg 1296. febr. 25-én a bibornokok beleegyezésével „Clericis laicos“ kezdetű bulláját bocsátá ki, melynek célja az volt, hogy a sokszor panasz tárgyát képező bajokon segítsen.3) Egyebek között következő határozatokat tartalmaz : „Minden főpap és egyházi személy, ki adót, tizedet vagy fél tizedet, huszadot vagy századot, saját vagy temploma jövedelméből és vagyonából akár- mily cim alatt: mint adjutorium mutuum, subventio, subsidium, donum az apostoli szék beleegyezése nélkül másnak ád vagy Ígér, épen úgy császár, király, fejedelem, herceg, gróf, báró, földes úr, kapitány, hivatalnok, város, vár és egyéb helyiség kormányzója, ki ilyeneket kivet, követei vagy elfogad, vagy ki a templomok és egyházi személyeknek letéteményeit, kincseit zár alá veti, vagy elfoglalja, vagy erre parancsot ad, vagy ilyesmiben közreműködik, „ipso facto“ ki van közösítve; azon társulatok pedig, melyek az említettekben hibáznak, az egyházi tilalom alá vettetnek. A főpapoknak és lelkészeknek letétel terhe alatt tiltatik e rendeletekhez alkalmazkodva azoknak eleget tenni, habár azon ürügy alatt is, hogy arra ezen rendszabály vétele előtt kötelezték magokat, hanem csak a sz. szék határozott engedélye mellett szabad beleegyezniük : különben mind a fizetők, mind az átvevők ipso facto a római sz. szék számára föntartott egyházi átok alá esnek, „minthogy a világi hatalomnak ilynemű túlkapásait semmiféle körülmények között sem mellőzhetjük tovább hallgatással.“ Ezen rendelettel semmiféle, fejedelmeknek engedélyezett bárminemű kiváltság sem jöhet ellenmondásba. 4. A bulla egyrészt a fönnevezett zsarolások miatt emelt vádiratra, amint a szöveg összehasonlításából is kitűnik1), más3) c. 3. de immunit. III. 23. in 6. V. ö. Bianchi 1. c. n. 4 seq. p. 454. eq. Phillips K. R. III. §. 130., 243. s a köv. 1 A laicusoknak papok iránti gyűlöletének kezdete emlékeztet a Nantes-ban 1264. tartott zsinat 9-ik kánonjára [Ilefele VI. 74. 1.] és az 1268-i chateau-gontieri zsinat kezdő szavaira [ugyanott 100. 1.] A tours-i zsinat [1282. c. 11.] után még világi urak s voltak, kik alattvalóiknak minden közlekedést a papsággal megtiltottak [ugyanott 202. 1 ] ') Valamint a bullában igy szól: trepidantes, ubi trepidandum non est, transitoriam pacem quaerentes, plus timentes majestatem temporalem offendere, qnam aeternam ; úgy a vádiratban : propriae prudentiae innitentes et humanam amittere gratiam formidantes : valamint a bulla az adókkali terhelést absque auctoritate Sedis Apostolicae megtiltja, úgy kívánja a felterjesztés,
