Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
VI. VIII. Bonifác és Szép Fülöp
259 részt régibb. Franciaországban is elismert egyházi rendeletekre támaszkodott. Már a harmadik lateráni zsinat 1179-ben (19. canon) rendeli, hogy az egyházi javakra csak azon esetben vethetők ki rendkivüli adók, ha a püspök és papság a kérdéses követelésnek szükségességét vagy hasznát elismeri, az előbb divatozott terheket pedig sub anathematis districtione megtiltja.2) A negyedik lateráni zsinat 1215-ben (46. can.)3) ismétlé e rendeletet azon toldalékkal, hogy a püspöknek és papságnak hatalmában áll önkénytes adományokat nyújtani, ha a szükség a világiak segélyképességét túlhaladja; azonban azon kívánságának ad kifejezést,4) hogy egyesek oktalansága miatt az apostoli széket ez iránt megkérdezzék, azaz, hogy ennek beleegyezésétől tétessék az ügy függővé.5) IV. Sándor 1160. különösen Franciaországra vonatkozólag megtiltá a papságtól collectas, tallias et alia hujusmodi, vagy exactiones quascunque követelni.6) Ezen rendeletek számos visszaélés dacára elfogadtattak Franciaországban is. Azonkívül az 1274-ben tartott lyoni zsinat (12. can.) rendeli, hogy mindaz, ki templomok, zárdák és jótékony intézetek fölött újabban királyi jogokat, gondnokságot, védnökséget bitorolni mer, és így azok javait megürülés alkalmával elfoglalja, valamint azon papok és szerzetesek, kik ezen birtokolására segédkezet nyújtanak, „ipso facto“ kiközösíttetnek. Kik pedig ily erőszak ellen nem tiltakoznak, az illető templomok és loca pia jövedelmeitől hogy ilyesmi csak prius interveniente Romani Pontificis consilio, cujus interest communibus utilitatibus providere, legyen követelhető. Valamint a bulla hangsúlyozza, bogy a világiaknak „in clericos ecclesiasticasve personas vel bona sit interdicta potestas,“ úgy mondja emez : cum eis [laicis] super his nulla sit attributa facultas nec auctoritas imperandi A panaszirat azon szavai, misze- rént a papság helyzete roszabb, mint egykor Pharao alatt az egyptomi papoké, a III lateráni zsinattól kölcsönözvék, [lásd. a köv. jegy.] melyet VIII. Bonifác is sokban figyelembe vett. 2) c. Kon minus 4. de immunit Eccl. III. 49. 8) c. Adversus 7. h. t. ; Mansi XXII. p. 1030. 4) Az ide kapcsolt szavak : cujus interest communibus utilitatibus providere a zsinattól az említett beterjesztésbe is át vannak véve. 5) Mert ha a pápa megkérdeztetett, felelete irányadó volt. És az ellenkező rendeleket Ince semmiseknek is nyilvánítá. V. ö. Hausmann: A pápák számára fentartott esetek története, 194. s a köv. 1. Későbben a konstanzi zsinat ugyané határozatokat megujítá. 8) c. Quia 1. de immunit. Eccl. III. 23. in 6. 17 *
