Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IV. A pápák és a német-római császárok

187

francia országnagyok (nem maga a király) még is kijelentették hogy Frigyest ártatlannak tartják ; őt igazságtalanságról nem vádolhatják. Tanácsuk szerént követeket kellene hozzá küldeni, kik a kath. vallás iránti érzelmeit pontosan kipuhatolnák, (mi Frigyes rendkívüli kétszínűsége mellett alig vezethetett volna célhoz) ; ha benne Isten iránt fonák érzelmeket fedeznének föl, akkor őt, sőt a pápát is halálra üldöznék.12) Ha megérdemelte, hogy letetessék, akkor nézetük szerént csak egyetemes zsinat határozhat ez ügyben. 13)- Az utóbbi, miután a pápa részrehajlásról gyanusíttatott, mindenesetre — az ügyfolyamat nagyobb bizonyosságára és a határozat14) pártatlanságára szolgált. Ha az irat hiteles, bizonyára fegyvert szolgáltat azok kezébe, kik a fejedelmeknek az egyház által eretnekség miatt elmozdíthatóságát védik.15) Bizonyos, hogy Lajos kedvező véleményét Frigyesről fölötte megváltoztatta, midőn utóbb a zsinatra utazó püspökökön, kik közt sok francia is volt, elkövetett erőszakot megtudta. Ez ügyben sokszor, 16) végre fenyegetőleg is irt Frigyeshez, 17) mig szabadon bocsáttatásukat kieszközölhette. Frigyes most engedett, hogy terveit meg ne hiúsítsa, de Jakab és Ottó bibornokokat tovább is fogságban tartotta és IV. Coelestin halála után a pápaválasztást akadályozta. Ha Lajosnak idevonatkozó irata hiteles : akkor az is meggyőződött Frigyes vétkességéről, kivel szemben a bibornokok a conclave biztosságát és fogva tartott társaiknak szabad lábra állítását követelni feljogosítva, sőt kötelezve voltak.

24. Végre 1243. jun. 25-én Anagniban Fiesco Sinibald bi- bornok választatott meg, ki a vele előbb baráti viszonyban volt Frigyeshez tüstént teljhatalmú követséget menesztett a leg- méltányosabb ajánlatokkal. Mindenekelőtt az elfogott főpapok sza12) Matth. Paris. a. 1239. : Et si nil, nisi sanum invenerint, cur infestandus

est ? Sin autem, et ipsum, imo etiam ipsum Papam, si male de Deo senserit, usque

ad internecionem persequemur.

15) ib. : Si [Frid.] ab apice imperiali meritis suis exigentibus deponendus esset, nonnisi per Concilium generale cassandus judicaretur.

,4) Bossuet 1. c. p. 348. azt hiszi, hogy ezen válasz szintén ok volt a zsinat összehívására.

**) V. ö. Gosselin II 109. 1.

16) Bréholles VI. 18. 59. seq. Rayn. 1242. n. 5.

*’) „Regnum Franciáé non est adeo debilitatum viribus, quod se vestris permitttat calcaribus perurgeri.“