Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IV. A pápák és a német-római császárok

173

miatt fel is volt jogosítva, minthogy ennek helytartója júliusban berohanást intézett. 4 *)

16. Midőn Huber tanár olvasóinak a pápai katonák betörését Apuliába bizonyítja, de Rainald hercegnek *) a pápai állam fosztogatására intézett támadását és pusztításait teljesen elhallgatja: ezt kétségtelenül csak egyoldalú vitázásnak lehet elismernünk. Mily ferdítéseket eszközölhetnének az 1870-iki német-francia történelem egyes tényeinek ilynemű elhallgatásával a franciák! Frigyes maga is elismeri, hogy Rainald előbb kezdte ellenségeskedéseit, bár — amit nagyon is kétségbe lehet vonni, mert államaiban parancsa nélkül senkinek sem volt szabad feltűnést okoznia,2) — csak azt állította, hogy ez az ő előleges tudtán kívül történt. 3) Az egyház hatalma ellen intézett támadás- és gúnynak biztos jeléül szolgál az is, hogy Frigyes egyházi átokkal terhelten indította meg a keresztháborút; ő különben állandóan ily érzelmekkel volt eltelve. A pápa kötelménél fogva őt az átok aló föl nem menthette mindaddig, mig csak töredelmet nem gyakorolva, az egyházi fenyítéket megvetette, mig a pápa figyelmeztetését, hogy az egyházzal való kiengesztelődése előtt fogadalmának eleget nem lehet, semmibe sem vette. Nem a pápa iparkodott az ő célját meghiúsítani, hanem Frigyesnek nem volt komoly szándéka; mert csak száz lovassal indult meg és a saracénokat meg sem támadá, hanem barátságra lépve velők s) kedvező békekötésre nem is gondolt és a keresztények ügyére nézve hátrányos 6) fegyverszünetet kötött, melyet kortársainak többsége elitéit.7) Huber úr csak azt tudja, hogy a pápa „az egyezséget elveté, mert abban a mozlimoknak a Salamon templomba való

4) Bréholles 1. c. p. 75. A pápának aug. 5-éről kelt levele.

’) Ennek felhatalmazását az 1228-iki júniusról lásd Bréhollesnél t. III p. 63. seq.

*) így IX. Gergely, 1236. okt. 23-áról kelt levelében. Bréholles IV. 914. seq.

3) Bréholles V. p. 295. seq.

*) Bréholles III. p. 482.

6) A római szék iránt ellenszenvvel viseltető Matth. Paris is azt mondja p. 302: Conglutinata est anima Imperatoris cum anima Soldani indissolubili cemento dilectionis, etc.

6) Natal. Alex. Saec. XIII. et XIY. c. 1. a. 3. p. 28. : exitiosum Christianae rei foedus. Gerold patriarcha ebben principis hujus malitiam evidentem látta

’) Lásd a bizonyítékokat Wilkennél YI. 508. 1.