Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IV. A pápák és a német-római császárok
174 bemenet lehetővé tétetett;“ azonban ez nem az egyedüli ok, sőt még ezt sem lógta föl helyesen. Mert nemcsak a bemenet, hanem a templum Domini-nek őrizete (custodia) is a saracénoknak engedtetett át, minek következtében a keresztények odajárásukban sok sérelemnek voltak kitéve; e templum Domini volt a patriar- chák székesegyháza, most pedig a keresztény és mohamedán isten- tiszteletre egyaránt volt hivatva. 8) Ebben már Gerold patriarcha a keresztények nagy sérelmét látta. 9) Ezenkívül a pápa ama szerződésnek elvetését még más érvekkel is indokolja. Elvété azt, mert Frigyes a sz. Péter oltáráról vett kardot örök barátsága jeléül a babyloni szultánnak adta, minélfogva a hitetlenek ellen újabb hadi műveletekre és császári hírnevének megmentésére nem vállalkozhatott; mert továbbá Antiochia városát és vidékét, Tripolis környékét és egyéb keresztény birtokokat a fegyverszünetből való kirekesztésük által a hitetlenek pusztításainak kitette ; mert végtére esküvel kötelezte magát, hogy a szerződés elleneit saját költségén fogja leküzdeni ; minekkövetkeztében egy a szent föld felszabadítására kivonuló keresztény sereggel maga is kénytelen volt szembeszállani.10) Mindez a keresztények ügyére annál hátrányosabban hatott, mivel nekik a damaskusi szultánnal szemben, ki a szerződésbe nem egyezett, segély nélkül kelle maradniok. Frigyes végre a jeruzsálemi patriarchával fogolyként bánt és sok az egyház ügyét védelmező, kolduló barátot (mendicans) a szószékről lerántatott és méltatlansággal illettetett. A káros következmények csakhamar mutatkoztak. Jerusálemet, melynek falait nem volt szabad helyreállítani, már 1230-ban rohanta meg egy vakbuzgó saracén csapat és sok keresztényt megölvén, nagy rombolásokat vitt véghez. Eichard marschallnak levezetése Cyprus szigetén Frigyes tekintélyének sirját keleten 1239-ben teljesen megásta. 17. Frigyes az 1229. máj. 17-én Jeruzsálemben tartott beszédjében az egyházi átok miatt a pápát maga mentegeié, „mivel ez különben az emberek szidalmait és megvetését ki nem *) *) Greg. IX. ep. ad AEp. Mediol. 1229. jun. 13. Raynald. h. a. n. 2. 9) Hefele V. 863. 1. Igen csípősen nyilatkozik Frigyesről Gerold patriarcha 1229. raárc. 26-áról kelt levelében. Brèholles III. p. 102—104. 10) Brèholles III. p. 147. seq.
