Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IV. A pápák és a német-római császárok

IV. A pápák és a német-római császárok.

1. A pápáknak a német-római császárokhoz való viszonyát azon állásponthoz és előitéletekhez képest, melyekből a kiindulás történt, különféleképen fogták fel. Tény, hogy III. Leo pápa volt az, ki a 800-ik év karácsonynapján Nagy Károly személyében a nyugati császárságot visszaállította, melylyel a földi dolgokban a keresztény népek legfensőbb vezetésének és az Advocatia Ecclesiae- nek fogalma volt összekötve. Mely utóbbi, ámbár a pápák által már régebben az új Augustus öreg apjának és atyjának, nemkülönben neki magának is adományozott patriciatusban, ha mindjárt nem is épen oly ünnepélyes módon, ki lön mondva; mindazáltal most különösen kedvező körülmények közt újabb és fensőbb megerősítést kelle nyernie.1) Jóllehet a római szék hatalmas védnökének ezen felmagasztalására már régebben gondolt, mert I. Hadrián már 777-ben oda célzott, hogy a világ Károlyban egykoron még új Konstantint fog nyerni,a) és 778-ban azon óhaját fejezte ki, vajha Isten őt az összes barbár népek felett győzelemre segítené;3) mindamellett augustusi rangra a koronázási napon az egész világ színe előtt csak III. Leo emelhette az egyház oltalmára és felvirágoztatására.4) Ez ügyben ő mint az egyház feje működött ; nem pusztán eszköze volt Károly politikájának ; mint ezt, minden történelmi bizonyítékok nélkül, csupán

') V. ö. Niehne Gesch, des Verhältnisses zwischen Kaiserthum und Papstthum im M. A. Münster, 1863. I. k. 588. s. köv. 1.

2j Ep ad Carol. Mansi Cone. XII. 819. Jaffé Reg. n. 1854. p. 207.

s) Mansi 1. c. p. 776. Jaffé n. 1857. p. 207. 208.

4) III. Leo 800. Dec. 25-ki Okmány. Jaffé n. 1913. p. 217. 218.: quem [Car.] auctore Deo in defensionem et provectum universalis S, Ecclesiae Augustum hodie sacravimus.