Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IV. A pápák és a német-római császárok

150

találgatásokra támaszkodva, útón-útfélen állították ; nem is működött első sorban a római nép tekintélye által, mely az összes egyháznak semmiféle védnököt sem volt képes adni : hanem működött pápai tekintélye által, melynek emez hódolt, ha mindjárt egyszersmind a római népnek világi feje is volt. A nép egyedül felkiálthatott, (acclamatio), mi inkább csak a befejezést nyert koronázás bizonyságául szolgált ; különben a császár-koronázás előtt beleegyezése soha sem kéretett ki.5) Később általános elismerést nyert az. hogy csak a pápa által felkent és megkoronázott fejedelem birja a teljes császári méltóságot. Sőt még az okmányokban is meg voltak különböztetve a regnum és imperium évei ; ez utóbbi gyakran üresedésben volt, mig az első be volt töltve.6)

2. A pápa azon időben egyszerre az összes egyháznak lelki- és a rómaiaknak politikai feje volt. Ha Károly saját tekintélye folytán nem akarta felvenni a császári cimet, mi akkor nem egy könnyen eshetett meg, mit még ezenkívül semmiféle történelmi bizonyíték sem erősít meg, mi Eginhardnak a király1) meglepetése- és ellenkezéséről szóló bizonyságtétele által inkább jelentékeny ellenmondásba ütközik : akkor azt csak a pápától nyerhette. Azt sem mondhatni, hogy a császári címet a hódítási jog által szerezte. Eltekintve ugyanis attól, hogy ez a keresztény népek előtt az új méltóságnak semmiféle magasabb szentesítést sem kölcsönzött volna, mint milyennel Károly már birt, hódítási jogát csak azon tartományokra terjeszthette volna ki, melyeket a lon- gobardoktól vett el; ezek pedig akkorig soha sem voltak Kóma birtokában. Bizonyos tehát, hogy Pipin és Károly a római ducatus- és exarchátusnak a longobardoktól elszakított városai és

5) Nat. Alex. H. E. Saec. IX. et X. Dissert. II. t. VI. p. 397. Bianchi t.

II. L. V. §. 4. n. 1. seq. p. 178. seq. Mamachi 1. c. p. 242. 243. not. 2. V. ö. főkép Frisingi Ottó ile gest. Fried. II. 22.

6) Eugen. Lombard Regale Sacerdot. L. I. §. 5. p. 148. Rigantius in Regül. Cancell, apóst. t. II. p. 226. Reg. 17. n. 9. Muratori Annali d’Italia a. 1433. 1493. 1519. Bianchi 1. c. §. 3. 4. p. 164. seq. 177. seq. Phillips. KR.

III. §. 122. fej. 92. s küv. 1. Histor. polit. Bliitter XXXI. k. [1853.] 665. s köv. 1. V. ö. J. N. Neller Dissert, de Rom. Imp. idea in Schmidt Thés. jur. eccles t. III. p. 328. seq. 346.

*) Einhard. Vita Carol! M. Pertz Ser. G. II. 457. 458.