Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
III. VII. Gergely pápa
148 az egyes valóban szervi tagja az egésznek, a mint kell is, bogy legyen, akkor annak végzete az egészével mélyen és bámulatra- méltólag van összeszövődve; következőleg, ha az egész szolga, az egyes szabad nem lehet. Az első tehát és legégetőbb szükség az egésznek megszabadítása volt ; innét az egyház szabadságáért vívott harc, melyet közönségesen az investitura ügyében támadt viszálynak neveznek. Az egyház, melyet Krisztus saját vérével megváltott és megszabadított, az állam szolgája nem lehet, ez volt azon kor jelszava. Azért volt nagy jelentőségű és nem üres összehasonlítás, midőn a Krisztus által szerzett szabadságot az állam kényuraságának szabadságával egynek tekintették. A háború első szakában VII. Gergely kétségkívül az első helyet foglalta el. A tagoknak pedig a főtől kiinduló nagy mozgalmat fel kellett karolniok, hogy annak üdvös eredménye legyen; vagyis miután a központban az egésznek csak vágya nyilvánult, magától érthető, hogy az, a mi a főben mutatkozott a tagokban elfogadásra talált.“ Ez bizonyára alaposabb és %iegdönthetlenebb felfogás annál, mint az, melyet most minden áron érvényre akarnak emelni.
