Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)
Görögország
40 zására szentelem. És valóban, minden alkalommal, midőn a hon fenyegetve volt, nem vitéz gyermekeinek rettenthetlen önfeláldozása folytán látjuk-e azt megszabadulni ? Ha a jósda nyilatkozata szerint a királynak kell magát alattvalói javára föláldoznia, Kodrus azonnal föláldozza magát. Ha az ellenség valamelyik határszélt fenyegeti, a száműzött vezérek visszasietnek tapasztalatuk segélyét fölajánlani az őket száműzött városnak. Ha a területet megtámadja, az államok egyszerre felhagynak belvillongásaikkal, hogy erejüket a félelmes rabló ellen összpontosítsák. Szépen nyilatkozik az athéniek hazafias önfeláldozása a falaikat fölépíteni akaró perzsa uralkodó visszautasításában is, és ama nagylelkű válaszban, hogy sohase fognak beleegyezni, miszerint szabadságukat bármily hatalmas ellenség barátságáért eladják. *) Honszeretet hatja át mind a különböző államoknak a közjó szempontjából alkotott politikai intézményeit, mind a nép lelkesülését, melytől áthatva egységben rohant a veszélyben forgó haza védelmére. Fölragyog az különösen amaz emlékezetes csatákban, melyeket a harcok Istene teljes sikerrel koronázott, mert egyrészről a nemes önfeláldozást megjutalmazni, másrészről pedig az igaztalanul megtámadott jogokat diadalra juttatni akarta. A görögöknél a törvény, méltányosság és honszeretet, egész a vallás szeretetéig minden az anyaország emelkedésére működik közre. Az isteni tisztelet ünnepélyességei nála nem szorítkoznak egyszerű jámbor szertartásokra, mint más pogá- nyoknál ; vallásos ünnepei a harci bátorság serkentésére, szivükben a hazafiság-, keblükben a dicsvágy élesztősére szánt mind megannyi nemzeti ünnepek. A nemeai játékok alkalmával, Herkules munkáinak és az első hősök nagy tetteinek tiszteletére rendezett emlékezetes harcok a görögökben fölgyujtják a vágyat azok nyomain haladni. Az olimpi játékoknál is, hol a költők Göröghon fényes tetteit dicsőiték, midőn a salamisi győző megjelen, az egész gyülekezet föl*) Justin II. k. 14. f.
