Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)

Görögország

41

áll, és üdv kiáltásokkal fogadja őt. Az Apollónak szentelt, s a futás, vívás és ököl-viadal gyakorlatokról nevezetes pithiai játékok, a Neptun tiszteletére rendezett, s liajóversenyiről híres isthmusi játékok annyira beoltják a görögökbe a harci hajlamot, hogy eme gyülekezetek bármelyikéből visszatérve rohannak fegyvereikhez.

E hihetetlen nagyszerűséggel, a nézők bámulatos sokasága előtt tartott vallásos ünnepélyek, színlelt csatáik és a győzők dicsőítése által természetüknél fogva fölgerjeszték a harci erényeket. Mily befolyással volt a nemzet dicső hivatására e vallás, mely ily ünnepeket sugalt, s azok gyakori megtartását parancsolta! A többi birodalmak alapításában oly fontos vallásos érzelem a hellen köztársaság alakításában sem játszott kisebb szerepet. A görögök törvényeiket a vallásnak, mint minden emberi intézmény egyedül szilárd alapja, egyedül tartós biztosítékának védelme alá helyezték. A gyűlések Göröghon fontos ügyeit megvitatandók, az istenség szentélyében, s bizonyos tekintetben védpajzsa alatt jöttek össze. A hadjáratokat ünnepélyes áldozatok általi leesdése a mennyei segélynek előzte meg, s a győzők szent szertartások között kapták meg koszorúikat. Az egyesek ténykedéseit hasonlóan a vallás igazgatta; útra készülvén illatot áldoztak a védisteneknek ; vállalataikra imával hívták föl az égi kegyet; lakomáikat fölajánlás és a halhatatlanok tiszteletére szánt italáldozat előzte meg ; mert úgy gondolák Homerral, hogy az Istenségre minden embernek szüksége van. Beláthatjuk, hogy e vallásnak — bár tisztelettárgyában hamis, erkölcstanának egy részében téves — mindazáltal mig a szivekben uralkodott — az intézményeknek erőt és életet, az embereknek bátorságot és lelkesedést kellett kölcsönöznie.