Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)
Görögország
84 a világbani terjeszkedésük folytán eszméik magvát mindenüvé elhintették s mindenütt hátrahagyták“. *) A szelidebb polgárosodás ez előnyei, melyeknek az arabok hódításaik alkalmával számos nyomára akadtak, csak részét képezék azon előnyöknek, melyeket a görög uralom szerzett; van még sok más nem kevésbbé fontos előny, tekintve a közös hasznot ; ilyen az asszír tartományok termékenyítését előmozdító Euf- rát medrének szabályozása. — Sándor uralmától keltezik Európa városai és Ázsia távoli tartományai között létrejött kereskedelmi viszonyokat, valamint különféle, az ideig ismeretlen termékek használatát ; ez időtájt kezdik az európaiak megismerni a perzsa és arab öböl partjait, melyeket tengerészei által szorgosan megvizsgáltatott, ekkor ismerkednek meg közelebbről e világrész belsejével.a) Ezen korszakra vihető vissza több kereskedelmi kikötő felszerelése, ilyenek az alexandriai, közel a Nílushoz és a pantalusi az Induson, valamint azon erődök építése, melyek később a kisebb államok kellő függetlenségének megvédésére szolgálnak, úgyszintén a kereskedelmi szerződések. A győző, ki Közép- Ázsia erdőin történt átvonulása alkalmával ugyanott tágas utakat nyitván — ama vidékek népeit a nyílt átmentek által közelebbi érintkezésbe hozta az európai kereskedelemmel, — az ind folyamok mentében városokat és erődöket építetett, és az óceán partjain kikötőket ásatott, melyek később kereskedelmi helyekké lőnek. 3) Ámbár a macedón uralom Ázsiában rövid tartamú volt, mindazáltal fontos eredményeket létesített. A görög szellemnek ott nagy befolyása volt ez ős polgárisult világ népeinek értelmiségére és társadalmi állapotára; a görög tudományok, melyeknek elsajátítására Sándor kötelezte az ifjakat4) a tudományosság és miveltség uralmát eredményezték.5) *) Donoso-Cortes. 2) Politius, III. k. 11. f. 8) Quintus Curtius, IX. k. 10. f. — Diodor, XVII. k 102 és 105. f. 4) Plutarch, Sándor élete 86. f. 5) Schlegel, Philosophie der Geschichte. 10. felolv.
