Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)
Görögország
83 tartományainak művelődése : innen magyarázható, mért fol- tatja a hódító — ki a mérhetetlen s általa óhajtott birodalomnak már birtokában van —• foglalásait északon és délen, ama világrész legszélső határáig. Győzelmes fegyvereivel miodennüvé szétárasztja a műveltség áldásait. A hirkánokat törvényes házasság kötésére, a sogdianokat öreg szüleik ápolására és tiszteltére, a baktriabelieket pedig azoknak a ragadozó madarak előli megvédésére tanítja. r) A par- thoknak megparancsolja, hogy vad szokásaikat hagyják el s véres istentiszteletöket a göröggel cseréljék fel. Kaukasus és Scithia vad lakóinál a macedón erkölcsöket, törvényeket és szokásokat hozza be, végre a perzsáknak megtiltja a testvéreikkel és anyáikkal való házasságot. „Keletnek rendeltetése volt, Donoso-Cortes megjegyzése szerint, hogy nyugat uralma alá kerüljön, mert írva van, hogy az anyag a szellemnek, a nyers erő az értelemnek hódoljon . hogy a rendezetlen sokaság nem lehet a rendnek ura, hogy az anyagi erők a szellemieknek legyenek alávetve, és hogy a végzet, kelet e vak istensége nem tarthatja fen uralmát a földön, melyet Isten az emberi szabadság szinterévé rendelt. E nagy jelentőségű s a nemzetek által várt eseménynek azonban, mint minden emberi dolognak a történelem gondviselésszerü törvénye alatt kellett fejledeznie. E törvény szerint halad előre az emberiség, melynek mindig szünet nélkül kell előre haladnia, minthogy azonban pályája nehézkes és rögös : léptei lassúk és kimértek. Az ember siet, mert egy benső szózat sugallja, hogy az órának, mely lejár és múlik nem Ura ; de miért siessen az emberiség ? Előtte az idők óceánja s egyedüli határa a mérketlen örökkévalóság. Nyu- gotnak kellett győzedelmeskednie kelet felett Sándor idejében, mert Görögország szellemi miveltsége az ázsiai népek durva anyagelviségéhez hasonlítva haladásnak mondható ; és az emberiségnek akkor, valamint ma és mindig dicső végzete elérésére a haladás pályáján kellett előre törtetnie. A görögök Sándor korában, mint a franciák Napokon idejében *) Strabo. G*
